Visszavágnának az űrpajzsért

Japán radikális fiatalok tüntetnek. "El a kezeket Okinawáról"
Fotó: Reuters

Putyin és Csiang alig három hét leforgása alatt már másodszor találkozott, ami
arra utal, hogy Putyin Kína-politikájában továbbhalad az elődje, Borisz Jelcin által
kitaposott úton. A két ország vezetője szoros stratégiai szövetség
létrehozásában állapodott meg, amely az USA világpolitikában betöltött szerepét
lenne hivatott visszaszorítani. A két vezető éles hangvétel? közös nyilatkozatot
írt alá, amelyben azzal vádolták Amerikát, hogy rakétaterveivel "egyoldalú
katonai és biztonsági előnyökre" akar szert tenni. Kína ugyanis meg van győződve
arról, hogy az Egyesült Államok a Tajvanra irányuló kínai rakéták
semlegesítését is megcélozta, holott azokat egyébként csak az "aggodalomra okot
adó" államokkal szembeni védelemre tervezték.

A kínai és az orosz elnök figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a fegyverkezési
hajsza újabb szakaszát indíthatja el, ha ragaszkodik eme elképzeléseihez. Vlagyimir
Putyin és Csiang Cö-min kinyilvánította: ellenállnak azoknak, akik más államok
"belügyeibe" akarnak beavatkozni. Elkötelezték magukat az ENSZ Biztonsági Tanácsa
védelmére is, aminek egyébként Kína és Oroszország is állandó tagja.
Nyilatkozatukban bírálják az amerikai szándék szerint létrehozandó és Tajvanra is
kiterjedő ázsiai regionális rakétaelhárító rendszer (TMD) megvalósítását, amely
szintén szálka Peking szemében.

A két országot nem csupán Amerika-ellenessége köti öszsze: mind Kínát, mind
Oroszországot kemény nemzetközi kritika éri a "szeparatizmus" elleni durva
fellépésük miatt. Pekingnek sok fejtörést okoz Tibet és Nyugat-Kína problémája,
Moszkva pedig rendszeresen védekezni kényszerül a tíz hónapja húzódó csecsenföldi
válság miatt. Gazdasági elemzők emlékeztetnek arra, hogy Oroszország Kína
legnagyobb olaj-, földgáz- és fegyverszállítója. Moszkva évi egymilliárd dollár
értékben ad el fegyvert Pekingnek, s ezt az összeget két éven belül szeretnék
megduplázni.

Elemzők ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy az orosz és a kínai érdekek nem esnek
egybe. Kína fő célja, hogy az Egyesült Államok hatását mindenhol visszaszorítsa,
míg az oroszok szeretnének közelíteni a Nyugathoz, és a civilizált világ részévé
kívánnak válni. Ez abban is megmutatkozik, hogy Oroszország Kínánál kevésbé
türelmes a Nyugat-ellenes "zsivány-államokkal" szemben, Észak-Koreát pedig
megfeddte rakétaprogramja miatt. Putyin elnök a héten Phenjanban találkozott Kim
Dzsong Il észak-koreai vezetővel, aki ígéretet tett országa rakétaprogramjának
leállítására, amennyiben más országoktól hordozórakétákat kap "békés célú
űrkutatási programjaihoz". Washingtonban azonnal jelezték: nem veszik készpénznek a
phenjani ígéreteket.