Anatolij Skarban, a Szvir orosz mentőhajó kapitánya. Tanácstalanul.
Fotoó: Reuters
Meglehetősen pesszimista kommentárokkal kíséri a világsajtó az orosz tengeralattjáró
katasztrófáját, és az azt övező zűrzavart, különösen a helyzetértékelés terén.
A The Daily Telegraph cím? brit napilap szerint "A Kurszk sorsa világosan megmutatja,
milyen mélyre süllyedt Oroszország a hidegháború vége óta." Az olasz La
Repubblica A birodalom romjai címmel fejtette ki, mennyire nehéz lehetett Putyin orosz
elnök számára annak eldöntése, hogy segítséget kér Nagy-Britanniától és Norvégiától,
amikor egyik legfontosabb politikai célkitűzése Oroszország tekintélyének helyreállítása,
és egyenrangú párbeszéd folytatása a Nyugattal.
A Deny cím? ukrán lap szintén azt elemezte, milyen súlyos csapást jelent a
Barents-tengeri katasztrófa Putyinnak az orosz tengeri dicsőség felélesztésére irányuló
törekvéseire. A lap megjegyzi, hogy tíz évvel ezelőtt Oroszországnak még 114
atom-tengeralattjárója volt, mára ez a szám 28-ra csökkent, ebből – a Kurszkot is
beleszámolva – mindössze tíz alkalmas bevetésre.
Lapzártánkig nem történt jelentős előrehaladás a Barents-tengeren szerencsétlenül
járt orosz atom-tengeralattjáró mentésében. Oroszország néhány napi habozás után
döntött úgy, hogy a NATO-n keresztül segítséget kér a mentéshez, végül a diplomáciai
csatornákon felajánlott brit segítséget fogadta el. A húsztagú brit mentőcsapat
szerdán indult el Skóciából a baleset helyszínére. A mentőalakulattal együtt
utazik egy LR5 típusú merülő mentőhajó. Azt még nem tudni, vajon a brit mentőhajót
rá tudják-e csatlakoztatni a lesüllyedt tengeralattjáró vészkijáratára: ez csak
abban az esetben lehetséges, ha a Kurszk a nemzetközi szabvány szerint épült. Nem valószín?
azonban, hogy a brit és norvég mentőalakulatok szombat előtt elérjék a Kurszkot,
amely jelenleg mintegy száz méter mélyen fekszik a vízfelszín alatt, 118 fős legénységgel
a fedélzetén.
Amerikai szakértők vélekedése szerint nem lehetetlen, hogy túlélőket találjanak a
fedélzeten, bár oxigénkészletük valószínűleg csak péntekig elegendő. Ezen az állásponton
van Vlagyimir Kurojedov, az orosz haditengerészet vezetője is, aki módosította korábbi
véleményét, mely szerint akár augusztus 25-ig elegendő oxigén van a fedélzeten. A változásra
egyelőre nem adtak hivatalos magyarázatot.
Nagy a valószínűsége azonban annak, hogy a Kurszk fedélzetén már napok óta
mindenki halott. Az Egyesült Államokban "túlságosan optimistának" minősítették
az orosz reményeket, melyek szerint akár mindenki életben maradhatott a katasztrófa után.
Az amerikai szakértők annak az orosz állításnak sem adnak túl sok hitelt, hogy a
tengeralattjáró legénysége a rádiókapcsolat megszakadása után kopogással adott le
kódolt üzeneteket a mentőalakulatoknak. A Kurszk felépítése egyébként is meglehetősen
megnehezítené a kommunikációnak ezt a fajtáját, mivel erős szigetelése – amely a
torpedóktól és a tengeri aknáktól hivatott védeni a tengeralattjárót – nem teszi
lehetővé, hogy egyszer? kopogással leadott üzenetek átjussanak rajta.
A hivatalos orosz híradások nagymértékben ellentmondanak a katasztrófa idején a környéken
tartózkodó amerikai hajóktól származó adatoknak. Két amerikai tengeralattjáró és
egy hírszerző hajó tartózkodott a térségben a baleset idején, hogy ellenőrizzen
egy nagyszabású orosz katonai gyakorlatot, melynek részese volt a Kurszk tengeralattjáró
is. A felderítő hajók olyan magas színvonalú technikával rendelkeznek, mellyel a víz
alatt akár több száz mérföld távolságból is érzékelni tudják a hangokat.
Az amerikai hajóktól szerzett értesülések szerint szombaton néhány másodperces különbséggel
két robbanást jeleztek a műszerek. Az orosz hivatalos közlemények ugyanakkor az első
napokban ütközésről beszéltek, majd valamivel később azt állították, robbanás történt,
mialatt a gyakorlat során torpedókat lőttek ki a Kurszkról. Szerdán felmerült annak
a lehetősége is, hogy a Kurszk esetleg egy második világháborús aknára futott.
Eduárd Baltyin tengernagy, a fekete-tengeri flotta volt parancsnoka kijelentette: véleménye
szerint a Kurszk tengeralattjáró egy felszíni hajóval ütközhetett, amelynek orrán a
sarkvidéken használatos jégtörő szerkezet helyezkedett el. A nagy erej? ütközés
hatására süllyedhetett el a tengeralattjáró, ebben az esetben a fedélzeten 20-30 másodpercen
belül működésbe léphetett a turbógenerátoros védőkészülék, majd a reaktor vészkikapcsolására
szolgáló szerkezet is. Ennek eredményeként a tengeralattjáró áram nélkül maradt,
és az ütközés folytán keletkezett sérülésen keresztül a tengervíz beáramlott a
hajóorron lévő rekeszbe. Ugyancsak megsérült a torony, és leszakadt a tetején levő
védőkorlát is. Mindezek arra utalnak, hogy a tengeralattjáró a felszín közelében
haladhatott, amikor a feltételezett ütközés bekövetkezett. Baltyin felszólította a
katonai és nyomozóhatóságokat, hogy minél gyorsabban kutassák fel az ütközést
okozó teherszállító vagy jégtörő hajót, mielőtt a sérüléseket kijavíthatnák
rajta.
Hatalmas, ismeretlen tárgygyal ütközött a Kurszk – jelentette ki ugyanakkor a
baleset körülményeit vizsgáló orosz kormánybizottság elnöke. Ilja Klebanov, orosz
miniszterelnök-helyettes, aki a bizottság elnöke is egyben, elmondta: ismeretlen tárggyal
ütközött a Kurszk, majd hirtelen elsüllyedt és a fenékhez csapódott. Úgy vélekedett,
semmi olyan nyom nincs, ami robbanásra utalna, azt ugyanakkor nem fejtette ki, mire
alapozza az ütközés-teóriát. A Reuters tudósítása szerint Klebanov azt állítja,
hogy az Északi Flotta egységein kívül más hajó nem tartózkodott a térségben a
baleset időpontjában.
2000. 08. 19. (IV/34)
