Ehud Barak izraeli miniszterelnök Abdullah jordán király vendégeként Ammanban. Eltérő
úti célok Fotó: Reuters
Jeruzsálem ügyében Arafatnak sikerült elérnie, hogy az arab vezetők kiálltak a város
– és különösen az iszlám harmadik legszentebb helyének tartott Templom-hegy –
feletti muszlim fennhatóság megtartása mellett. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök
egyenesen azt állította, hogy a Jeruzsálem ügyében tanúsított bármilyen
kompromisszum az erőszak és terrorizmus ellenőrizhetetlen hullámát szabadíthatja el
a Közel-Keleten. "Egyetlen olyan személy sincs az arab vagy az iszlám világban, aki
elherdálhatná Kelet-Jeruzsálemet és az Al-Aksza mecsetet" – mondta Mubarak egy
kairói napilapnak. Hozzátette: "Ebben az összefüggésben, még maga Arafat sem merne
aláírni egy olyan szerződést, amely feladná ezeket a szent helyeket."
A diplomáciai sürgés-forgásból az izraeliek is kivették a részüket. Ehud Barak a Távol-Keletre
küldte az elnökválasztáson alulmaradt miniszterét, Simon Pereszt, míg az újonnan
kinevezett külügyminiszter, Slomó Ben Ami az európai kormányokat igyekezett meggyőzni
arról, hogy a békefolyamat továbbhaladása nem Izraelen múlik. Ben Ami Párizsban
tartott megbeszélései után kijelentette: arra kérte az Európai Unió külügyi biztosát,
Chris Pattent, hogy segítsenek "lemászni a palesztinoknak az egyoldalú államalapítás
fájáról anélkül, hogy az EU ezért újabb rendkívüli támogatást ígérne
Arafatnak".
Ehud Barak a szomszédos Jordániában látogatta meg II. Abdullah királyt. A találkozón
egy esetleges szeptemberi második izraeli–palesztin csúcstalálkozó lehetőségét
vitatták meg. A jordán uralkodó hangsúlyozta: ellenez bármilyen izraeli fennhatóságot
Kelet-Jeruzsálem felett, megerősítve ezzel más arab vezetők hasonló állásfoglalását.
Körutat tesz a térségben Dennis Ross amerikai különmegbízott is, akinek a feladata,
hogy felmérje: van-e esélye annak, hogy egy újabb Camp David-jelleg? találkozón
megegyezésre lehet jutni az izraeli és a palesztin tárgyalófeleknek. Bill Clinton elnök
az al-Hajjat részére adott interjúban kijelentette: reméli, hogy személyesen
nyithatja meg a palesztin állam fővárosában felállítandó amerikai nagykövetséget.
Az elnök nem nevezte meg, hogy hol lehet a jövőbeli képviselet helyszíne. Néhány héttel
ezelőtt Clinton az izraelieket biztatta azzal, hogy az év végéig megfontolja az
amerikai nagykövetség áthelyezését Tel Aviv-ból Nyugat-Jeruzsálembe. Clinton most
hozzátette: "A tárgyalásoknak nem lehet nyertese és vesztese; vagy mindkét fél
nyertes lesz, vagy a béke lehetősége veszik el."
A Jeruzsálem-kérdés megoldására időközben újabb és újabb javaslatok készülnek.
A héten egy muszlim sejk és izraeli rabbi állt elő meglepő javaslattal. Abu Sallah
ramallahi sejk és a tekoai telepesek rabbija, Menahem Fruman egy konferencián ismertette
tervét a jeruzsálemi Templom-hegy lehetséges vallási megosztásáról. A Jerusalem
Post által ismertetett javaslat szerint a muszlim vallás és a judaizmus számára
egyformán szent helynek számító hegyet első lépésben ki kellene vonni a politikai
alkukból. Ezt követően egy vallási vezetőkből álló közös iszlám-zsidó bizottság
kidolgozná a Templom-hegy – arab nevén Haram al Sharif – átalakítását egy világméretekben
páratlan vallási szenthellyé. Ennek keretében – szól a terv – felépítenének a
jelenleg működő két muszlim mecset közé egy zsidó szentélyt. Fruman rabbi szerint
erre azért lenne vallási szempontból lehetőség, mert a mecsetek kívül esnek azon a
szent területen, ahol hajdan a zsidó templom állt. "A Hegy a világot teremtő
Istenhez való fordulás szimbóluma lehetne az egész emberiség számára"- hangsúlyozza
Sallah sejk. Arra, hogy mit szólnak javaslatához a jelenlegi helyzet még csak
szimbolikus megváltoztatása ellen is tiltakozó iszlám vezetők, nem tértek ki a
kezdeményezők.
2000. 08. 19. (IV/34)
