A Jyllands-Posten szerint Dánia soha nem kapott hivatalos tájékoztatást az
elveszett bombáról. A thulei légitámaszpont, amelyet az Egyesült Államok a sokat
vitatott rakétaellenes űrpajzs részeként kíván használni, eredetileg radarállomásnak
épült Észak-Grönlandon, de a hidegháború idején nukleáris fegyvereket tároltak
itt. 1968 januárjában egy B-52-es katonai repülőgép zuhant a parti jégpáncélra a
thulei támaszpont közelében. A fedélzeten szállított négy hidrogénbomba közül hármat
megtaláltak, ám a negyedik áttörte a jeget, és a tengerbe merült.
A jelentős területet érintő nukleáris szennyeződést eltakarító munkások most kártérítést
követelnek Washingtontól azt állítva, hogy a baleset maradványainak eltakarításakor
sugárfertőzést szenvedtek. Az Amerikai Atomenergetikai Tanácstól származó titkos
dokumentumok egyértelműen arra utalnak, hogy a Pentagon soha nem hagyott fel az
elveszett bomba utáni kutatással. Bryan Whitman, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője
hétfőn tagadta, hogy valóságalapja lenne az értesülésnek: állítása szerint a
balesetkor keletkezett tűzben mind a négy bomba megsemmisült. A dán parlament többsége
követelni készül az Egyesült Államoktól a hidrogénbomba hollétének tisztázását,
Niels Helveg Petersen külügyminiszter azonban kijelentette: "Nincs olyan új információ,
amely miatt meg kellene változtatni e kérdés eddigi értékelését."
2000. 08. 19. (IV/34)
