Rendőrök elkobozták az Otpor ellenzéki mozgalom röplapjait Belgrádban. Vannak, akik
kampányolhatnak, vannak, akik nem Fotó: Reuters
A hivatalos jelölhetőséghez huszonötezer támogató aláírást kellett gyűjteni.
Amint arról korábban beszámoltunk (Hetek, 2000. augusztus 26., A szerb ellenzék és a közelgő
választások) Milosevicsék másfél millió aláírást mutattak be: mindent a
választási kampánynak kell alárendelni. A demonstratív gyűjtés oka az lehet, hogy
az állami média által támogatott jelenlegi első ember igen rosszul áll a valódi
versenytársnak tartott Vojiszlav Kostunicával szemben. Kostunica a Szerb Demokratikus
Ellenzék (DOS) jelöltje, a másik két jelölt Tomiszlav Nikolics a Szerb Radikális
Párt részéről és Vojiszlav Mihailovics a Szerb Megújhodási Mozgalom
képviseletében. Szeptember 24-én tartják a törvényhozási és helyhatósági
választásokat is.
Az Európai Unió nem először jelentette ki: ha Milosevics megy, akkor a jugoszláviai
embargónak vége, és felvirágoztatják az országot. Hubert Vedrine francia
külügyminiszter azt is elárulta, hogy a segítség mértékéről közvetlenül a
választás előtt fogják az érdekelteket tájékoztatni – ezzel is segíteni
kívánják az ellenzéki jelölteket. Ezek az üzenetek egyre nehezebben jutnak el az
ország lakosságához és a szavazókhoz – ez a szám körülbelül hétmillió, a
tizenegy és fél milliónyi összlakosságból. Az ok egyszerű, minden eszközt
megragadnak a most még hatalmon lévők, hogy az elektronikus médiumokon keresztül –
itt főleg a nyugati és a magyarországi adásokról van szó – egyre kevesebb
befolyás érje a választókat. Eme sajátos kampánycsend ellen ugyan folyamatos a
tiltakozás, de ennél messzebbre már nem tudnak jutni. Így viszont sokkal nagyobb
szerep jut a választások előtt a szerb tömegtájékoztatás szereplőinek, akik
között igen népszerűek a független helyiek.
Könnyen lehet, hogy Montenegrónak is komoly szerepe lesz a döntésben, bár a
köztársaságból kétszázezer támogató aláírás érkezett Milosevics részére. Ez
a nagy szám azonban Momir Bulatovicsnak – a volt montenegrói elnöknek, jelenlegi
jugoszláv szövetségi kormányfőnek – köszönhető. Milo Djukanovics jelenlegi
elnök ezzel szemben bojkottra szólította fel a lakosságot.
Hasim Thaqi, a koszovói albánok vezetője tiltakozik az ellen, hogy a tartomány
területén élő szerbek is szavazhassanak. Erre korábban az ENSZ biztatta a szerbeket,
akik két körzetet hoztak létre a szomszédos szerb területeken, hogy majd ott lehessen
szavazni. Thaqit ez nem érdekli, szerinte a KFOR ellenőrzése alatti területen a
szerbeknek nincsenek ilyen jogai.
Milosevicset már mindenki jól ismeri, de ez kevésbé mondható el a többi jelöltről.
A jelenlegi állás szerint a szavazók 53 százaléka választaná a Szerb Demokrata
Párt tagját, Vojiszlav Kostunicát – a DOS valójában 19 ellenzéki csoport
szövetségét takarja. Milosevics viszont 30 százalék körül áll. Kostunica
foglalkozása alkotmányjogász. Nevét nem csupán tíz év óta ismerik mint ellenzéki
értelmiségit. 1974-ben elbocsátották a Belgrádi Jogi Egyetemről, mert megvédett egy
professzort, aki az akkori rendszert kritizálta. 1989-ben ő volt az egyetlen
értelmiségi, aki visszautasította Jugoszlávia új vezetőjének, Milosevicsnek a
támogatását. Kostunica mérsékelt nacionalizmusa és erős hazaszeretete ismert,
ráadásul radikálisan antikommunista is. Magát demokratának vallja. Célja, hogy
megnyerje Milosevics szavazóit is. Nem szeretne úgy járni, mint Zoran Dzsindzsics, akit
a Nyugat választott ki új vezetőnek, de a saját hazájában úgy lejáratták emiatt,
hogy nem maradt támogatója.
Vuk Draskovics is hasonló sorsra jutott, Dzsindzsiccsel együtt olyan híradóképek
készültek róla, amin meghajolva kezet csókolnak Madeleine Albrightnak, ez viszont
teljes népszerűségvesztéshez vezetett. Most Kostunicával szemben az a vád, hogy eme
árulók kezét megszorította, de a kampányban ennek az eszköznek nem lett hatása.
Kostunica támogatása a városokban sokkal magasabb, mint a falvakban, ahova csak az
állami tévé jut el, ezért igyekszik ezt a réteget is megnyerni. A szerb ortodox
egyház támogatását is maga mögött tudhatja, amire szüksége is lesz, mert a
jelenlegi hatalom viszont minden katonai és rendőrségi szavazatot be fog vetni.
Az ellenzéki jelölt szerint Milosevicsnek direkt jó, ha Montenegróban bojkottálják a
részvételt, ezért Djukanovics álláspontjával nem ért egyet. Koszovóval
kapcsolatban szerinte a Nyugat tévedett: "Amerikának először is nem kellett volna
Milosevicset támogatni, majd amikor meg akarták büntetni, hogy a hatalma megdőljön,
azzal segítették a túlélésben, hogy helyette az egész szerb nemzetet büntették
meg." A hágai nemzetközi bíróság is csak a nyugati politika eszköze, szerinte ez a
jog szellemét csúfolja meg. Ez a koszovói beavatkozásra is igaz. "Hiszek a nyugati
társadalom ideáljában" – mondja a jelölt.
2000. 09. 09. (IV/37)
