Meghátrált az unió

Wolfgang Schüssel osztrák kancellár. Győzelemnek érzi a szankciók feloldását
Fotó: Reuters

Az Európai Unió a három EU-bölcs jelentésének közzétételét követően hozta
meg döntését a februárban életbe léptetett büntető intézkedések feloldásáról.
A bölcsek leszögezik, hogy vizsgálódásuk eredményei szerint az osztrák kormány elkötelezett
a közös európai eredmények iránt, és tiszteli a kisebbségek, valamint a menekültek
és a bevándorlók jogait. Szintén kiemelik, hogy a kormány által a rasszizmus, az
idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen kezdeményezett konkrét lépések megmutatják:
a kabinet tudatában van az országban fennálló konkrét problémáknak.

A bölcsek ugyanakkor leszögezik: a Szabadságpárt még ma is jobboldali populista pártnak
tekinthető, melyben radikális elemek is helyet kaptak. Az FPÖ a választási kampányok
során kihasználta és bátorította az idegengyűlöletet tükröző érzelmeket, olyan
légkört teremtve, amelyben a nyíltan külföldiellenes kirohanások teljesen hétköznapi
jelenséggé váltak, és félelmet keltettek. A jelentés arra is kitér, hogy az FPÖ rágalmazási
perek rendszeres indításával igyekezett véget vetni az ellene irányuló bírálatoknak.
E megállapításai ellenére a jelentés rámutat: a Szabadságpárt miniszterei alapjában
véve a kormány kötelezettségvállalásainak megfelelően látják el feladataikat. A bölcsek
egyúttal felhívják az osztrák szövetségi kormányt, hogy legyen kész az
idegenellenes és rágalmazó kijelentések elítélésére.

Jörg Haider, a Szabadságpárt volt elnöke szerint a szankciók feloldása kizárólag
azt mutatta meg, hogy az EU intézkedései soha nem voltak igazolhatóak, így szerinte az
FPÖ és a kormány emelt fővel került ki az ügyből. Klagenfurti sajtóértekezletén
Haider kifejtette: a büntetőintézkedések csak használtak Ausztriának, mivel erősítették
a belső szolidaritást és a hazafiság érzését, és az Európai Unió országainak
lakosaiban is szolidaritást ébresztettek az osztrákok iránt. Haider véleménye
szerint a szankciók egyáltalán nem érték el a kívánt hatást, hiszen a koalíció
szilárdabb, mint valaha, és az FPÖ "természete" sem változott meg. Haider ígéretet
tett arra is, hogy az FPÖ a továbbiakban konstruktív koalíciós partner lesz, és
megszégyeníti mindazokat, akik "hittek a befeketítőknek." Az EU keleti bővítésével
kapcsolatban az osztrák politikus éberségre és az osztrák érdekek védelmére
intett, és támogatta a népszavazás ötletét. Úgy vélekedett, Ausztriában akkor is
lehetne népszavazást tartani, ha az EU többi tagállamában nem kerül rá sor. "Én
már csak egy populista politikus vagyok, aki egyszerűen meg akarja kérdezni a népet,
mielőtt fontos döntések születnek" – jelentette ki.

A három bölcs javaslata és az EU döntése nem okozott meglepetést Ausztriában,
hiszen még az osztrák ellenzéki pártok is elismerték, hogy ha kezdetben volt is
valami hatása a lépéseknek, az nagyon hamar elmúlt. Ausztria szívesen mutatkozott az
áldozat szerepében, és a kormány az "Ausztria elleni szankciók" jelszavával
sikeresen elfedezte politikája hiányosságait a polgárok elől.

Ausztria ünnepel, az EU döntésének nemzetközi visszhangja azonban korántsem ennyire
pozitív. A La Libre Belgique cím? konzervatív belga napilap csütörtöki kommentárjában
meghátrálásnak minősítette a döntést, és úgy vélte, hogy az szertefoszlatta azt
az 1989 óta élő mítoszt, amely szerint az Európai Unió a demokrácia térsége
volna. A lap közép-európai tudósítója szerint a térség országai eleve meglehetősen
lagymatagon viszonyultak a szankciókhoz, egyrészt mivel szoros gazdasági kapcsolatokat
ápolnak Ausztriával, másrészt pedig az még távolibbá tette számukra a csatlakozás
lehetőségét. Ezért ezek az országok a szankciók feloldását olyan fejleményként
értékelik, amely lehetővé teszi konstruktívabb kapcsolatok kiépítését Ausztriával.
A tudósító idézi Martin Simeckának, a Sme cím? pozsonyi lap szerkesztőjének véleményét,
aki szerint a térségben küszöbön áll a populizmus robbanása. "A tizennégyek éppenséggel
lazítottak a demokratikus elvekkel kapcsolatos éberségükön azzal, hogy Ausztria intézményi
zsarolásának engedve feloldották a szankciókat" – összegzi a lap közép-európai
megfigyelők véleményét.

Izrael szintén élesen elítélte az EU döntését. Ehud Barak miniszterelnök úgy vélekedett,
mindaddig érdemes lett volna fenntartani az intézkedéseket, ameddig az "újfasiszta
irányultságú" FPÖ az osztrák kormány tagja.

Az amerikai The Wall Street Journal Europe kommentárja szerint az Ausztria elleni szankciók
meghozatala eleve elhibázott volt, és feloldásukkal a 14 EU-tagállam hallgatólagosan
elismerte, hogy politikai baklövést követtek el, hiszen lépésükkel erősítették a
Szabadságpártot, és ártottak a bővítésnek. A lap szerint az EU a szankciók
meghozatalával erőszakoskodó hatalom jellegét öltötte, sértette Ausztria büszkeségét,
és ártott az EU hitelének.

Az Ausztria elleni szankciók megszüntetésére reagálva a Magyar Igazság és Élet Pártjának
elnöke, Csurka István kijelentette: "A három napkeleti bölcs a nevetségessé válást
megelőző utolsó pillanatban hozta meg ezt a döntést", majd hozzátette: "Ezt a szégyent
az EU-ról nehéz lesz lemosni", illetve hogy az Európai Unió egy törvényes választás
eredményét kérdőjelezte meg szankcióival.