"Minden képzeletünket felülmúlja"–nyilatkozta a kedden talált lelet kapcsán
a Fekete-tengeri kutatásokkal foglalkozó expedíció vezetője, Robert D. Ballard, aki
kutatócsoportjával tavaly év végén a Fekete-tenger 168 méteres mélységében egy ősi
partvonalra bukkant, ami azt bizonyította, hogy a térséget valamikor árvíz borította
el.
A keresés további eredményeként Ballard csapata jelenleg mintegy 92 méteres mélységben
egy körülbelül 12 méter hosszú és 4 méter széles négyszögletes építményre
bukkant, amely "egy jól méretezett csűrhöz hasonlít". Ezen kívül számos olyan
tárgyat – például régi faágakat, fadarabokat, csiszolt köveket, egy kőből készült
vésőt és más kőeszközöket – találtak, amelyek szintén arra engednek következtetni,
hogy a terület valaha emberi lakóhelyül szolgált. "Most már tudjuk, hogy emberek éltek
ezen a területen, amikor az az esemény (az özönvíz) megtörtént, mivel emberi településre
utaló nyomokat találtunk" – nyilatkozta Ballard, aki először 1985-ben vált híressé
a Titanic roncsainak megtalálásával. Azzal kapcsolatban, hogy vajon a most talált
leletek bizonyíthatják-e a bibliai özönvíz megtörténését, Ballard így
fogalmazott: "Folyamatosan vizsgáljuk, hogy igaz-e ez az elmélet, és mindeddig nem
találtunk benne semmi hibát". "A Bibliát elfogadó tudósok számára a mostani
felfedezések nagyszer? igazolást jelentenek" – jegyezte meg a kutatási eredmények
kapcsán Hershel Shanks, a Bibliai Archeológiai Szemle cím? lap szerkesztője.
A Pennsylvaniai Egyetem archeológusa, Fredrik Hiebert szerint "ez olyan fontosságú
felfedezés, amely nyomán újra kell majd írni a történelemkönyveknek az Európa, Ázsia
és a Közel-Kelet találkozásán elhelyezkedő területről szóló fejezeteit",
hiszen, mint mondotta, "ez az első konkrét bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a
Fekete-tenger partja lakott terület volt az özönvíz előtti időkben".
A tavalyi felfedezéseket követően a Columbia Egyetem két geológusa, William Ryan és
Walter Pittman "Noé özönvize" címmel könyvet jelentetett meg, melyben azt állítják,
hogy a Fekete-tenger 7500 ezer évvel ezelőtt alakult ki, amikor a megolvadó gleccserek
miatt a Mediterrán-tenger vízszintje olyannyira megemelkedett, hogy a Niagara-vízesés
vízhozamának kétszázszorosával törte át a Boszporusz természetes védőgátjait.
Az ezt követő kataklizmikus események során a Mediterrán-tenger vize a Fekete-tenger
medencéjébe áramlott és a súlyosabb sós víz az édesvízi tó aljára süllyedt. Állításaik
szerint ez az áradás két év alatt zajlott le, s számos lakott területet öntött el:
emberek ezrei vesztették életüket, és számtalan növény-, illetve állatfaj pusztult
el.
Ballard kutatásai azt is bizonyítják, hogy a Fekete-tenger vizében 7500 évvel ezelőttig
édesvízi kagylók éltek, amiket aztán mintegy hatszáz évvel később tengeri fajok váltottak
fel. "Ez azt bizonyítja, hogy 7000 évvel ezelőtt az édesvízi tó életében egy
hirtelen és drámai fordulat következett be. Azt is tudjuk, hogy az árvíz következtében
óriási területek kerültek víz alá."
A régészeket már régóta foglalkoztatja a Fekete-tenger, amelynek vize 150 méteres mélységtől
oxigénmentes. Az oxigén hiányában olyan tárgyak, amelyek más vizekben elkorhadtak
volna, itt teljes épségben maradhattak meg.
Fredrik Hiebert most már csak arra vár, hogy olyan, a tenger által konzervált emberi
maradványok is előkerüljenek, amelyek segítségével egy DNS-vizsgálat elvégzését
követően meg lehet állapítani, kik is éltek valójában ezen a területen.
2000. 09. 16. (IV/38)
