Ahmed Korei az Európai Parlament előtt tartott beszédében kijelentette, hogy a
palesztinok támogatnák Jeruzsálem nemzetközivé kikiáltását a város egészében
– beleértve az arabok lakta Kelet-Jeruzsálemet is, melyet Izrael 1967 óta
illegálisan ellenőrzése alatt tart –, ha nem sikerül a következő hetekben a két
oldalnak dűlőre jutni a végső rendezés ügyében.
"Amennyiben nem jutunk megállapodásra Jeruzsálemről, akkor a városnak mind keleti,
mind nyugati részét ki kell kiáltani egy egyesült nemzetközi Jeruzsálemnek, amely
nemcsak Izrael vagy Palesztina fővárosa, hanem az egész világ fővárosa lehetne"
– mondta a Palesztin Törvényhozási Tanács elnöke. Ahmed Korei idén februárban
budapesti látogatása során még azt nyilatkozta lapunk tudósítójának, hogy
szeretnék, ha Jeruzsálem sorsáról a végső rendezésről szóló tárgyalásokon
döntenének. (Hetek 2000. február 12., A
menekültkérdés a probléma gyökere)
A javaslat egy 1947-es ENSZ-indítványt elevenít fel, amelyet többek között a
Vatikán is támogat. Korei – népszerű nevén Abu Ala, aki egyébként a beteg Arafat
egyik lehetséges utódja – nyilatkozatától a palesztin diplomaták azt várják, hogy
enyhíti a palesztin vezető Jeruzsálemmel kapcsolatos, hajthatatlan álláspontja miatt
várható kritikákat, és csökkentheti a palesztin vezetőre helyezett nyomást New
York-i tárgyalásain.
"Azért nyilatkozott így Korei, hogy ismertessen egy ötletet, ami mind Európában,
mind nemzetközileg elfogadható" – mondta Nabil Hatib, a ciszjordániai Ramallah
városban levő Bir Zeit Egyetem médiaügyekért felelős igazgatója, aki hozzátette:
"A palesztinok úgy érzik, Izrael próbál olyan képet kialakítani, amelyben úgy
tűnik, csak ők tesznek engedményeket. Abu Ala azt próbálja megmutatni, hogy a
palesztin nép szintén kész kompromisszumokra, de nem egyoldalú és nem Izraelnek adott
engedményekre. Az engedmény az, hogy egy újfajta megoldást teszünk lehetővé."
Amint arról korábban beszámoltunk, a Camp David-i tárgyalások kudarca után több új
javaslat látott napvilágot a fő akadálynak számító Jeruzsálem-kérdés, ezen
belül is a Templom-hegy státusának rendezéséről. Egy amerikai kezdeményezés
szerint négy övezetre osztanák a területet, amely részben izraeli, részben palesztin
fennhatóság alá kerülne. Ehud Olmert jeruzsálemi főpolgármester ezzel szemben úgy
látja, hogy a szent helyekkel telitűzdelt Templom-hegy jellegének jobban megfelelne, ha
szimbolikusan "isteni fennhatóság" alá helyeznék, miközben az igazgatás a
jelenlegi gyakorlat szerint történne. Ennél is meglepőbb javaslattal állt elő egy
muszlim sejk és egy izraeli rabbi. Abu Sallah ramallahi sejk és a tekoai telepesek
rabbija, Menahem Fruman szerint a musz-lim vallás és a judaizmus számára egyformán
szent helynek számító hegyet a világ vallási központjává lehetne átalakítani
azáltal, hogy felépítenének a jelenleg működő két muszlim mecset közé egy zsidó
szentélyt.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »