A látogatók megemlékezésen vettek részt a toledói katedrálisban, ahol az V. Károly
Emlékbizottság elnöke, Juan Elorza mondott beszédet. Ezt követően a spanyol királyi
család díszebéden látta vendégül a meghívottakat, akik között jelen volt a belga
és a holland uralkodói pár, a lich-tensteini hercegi pár, valamint Ausztria, Horvátország,
Málta, Németország, Svájc és Szlovénia államfői, II. János Pál pápa nunciusa,
az Európa Tanács főtitkára, és az összes latin-amerikai ország nagykövetei.
Délután került sor a toledói Santa Cruz emlékmúzeumban Carolus címmel megrendezett
kiállítás megnyitására. A kiállítás használati és dísztárgyakat felvonultatva
végigkíséri a spanyol király és német-római császár életét, gyermekkori páncéljától
koporsója másolatáig. A mintegy 350 kiállított tárgy nemcsak V. Károly életét és
uralkodását idézi fel, hanem a 16. század első felében felvirágzott spanyol reneszánsz
művészetet is.
V. Károly 16 évesen, 1516-ban lépett a spanyol trónra, és 1519-től volt német-római
császár. Spanyolországban erős központi hatalmat épített ki, és európai politikájában
– katolikus világbirodalom kiépítésén fáradozva – hegemóniára törekedett, elsősorban
Franciaországgal szemben. Birodalmához, melyben az ismert mondás szerint soha nem ment
le a nap, Németalföld, az osztrák örökös tartományok, Nápoly és Spanyolország
mellett az amerikai spanyol gyarmatok is hozzátartoztak. Alakját és életét Manuel
Fernandez Alvarez történész, legutóbbi életrajzának szerzője így határozta meg:
"Fáradhatatlan harcot vívott azért, hogy az általa örökölt Európát az általa
megálmodott Európává alakítsa át." Uralkodása második felében birodalma egy része
a reformáció befolyása alá került. 1556-ban lemondott trónjáról, birodalmát pedig
felosztotta öccse, Ferdinánd és fia, II. Fülöp között, akinek idején Spanyolország
valódi fénykorát élte.
2000. 10. 07. (IV/41)
