Terrorizmusellenes madridi tüntetők ETA-ellenes plakátokkal. Elutasítják a palesztin
modellt
Fotó: Reuters
A hétfői merénylet célpontja Jose Francisco Querol Lombardero, a Legfelsőbb Bíróság
katonai részlegének bírája volt. Az autóba rejtett távirányítású pokolgép hétfőn
reggel robbant fel Madrid előkelő negyedének egyik legforgalmasabb utcáján –
pontosan akkor, amikor a nyugalmazott tábornok, a Legfelsőbb Bíróság tagjának autója
a helyszínre ért. Lombardero mellett, aki közelgő hetvenedik születésnapjára
tervezte nyugalomba vonulását, halálos sebet kapott 57 éves sofőrje és 53 éves testőre
is. Rajtuk kívül 66 személy sebesült meg; a legtöbben csak könynyebb sérüléseket
szenvedtek, 12 személy azonban – köztük egy 11 éves kislány – kórházi ellátásra
szorult. Egy férfinak, akin agyműtétet kellett végrehajtani, továbbra is kritikus az
állapota.
Az El Pais cím? spanyol lap szerint a halálos áldozatok száma könnyen lehetett volna
magasabb is: "Az a tény, hogy 66-an megsérültek – sokan közülük a buszon utazva
– mutatja, hogy milyen mélyre süllyedtek a terroristák a célpontok kiválasztásában"
– írta a lap. A pokolgép erejére jellemző, hogy a 20 kilogramm dinamit okozta detonáció
egy közeli busz tetejére dobta fel a felrobbantott autót. A környéken több száz lakásban
esett kár, sokakat ki kellett telepíteni otthonukból.
Bár a merényletért hivatalosan eddig senki nem vállalta a felelősséget, a
politikusok és a rendőrség azonnal az ETA baszk terrorszervezetre gyanakodtak, hiszen a
kivitelezés módja egyértelműen rájuk vall: 32 éves története során a csoport
eddig rendszeresen használt autóba rejtett bombákat a baszk függetlenségért
folytatott harcában.
A hét első napjain ezrek gyülekeztek Spanyolország több városában a városháza előtt,
hogy kifejezzék felháborodásukat és tiltakozásukat a merénylet ellen. A Madrid utcáin
uralkodó komor hangulatban egy tüntető kijelentette: "Ezeket a szörnyetegeket nem
lehet szeparatistáknak nevezni; ők egyszerűen terroristák. Hiábavaló harcot
folytatnak egy olyan eszméért, amely a saját területükön nem is népszerű." Bár
az ETA célját, a francia és spanyol területen fekvő baszk tartományok egyesítését
és a függetlenség kikiáltását a felmérések szerint a baszk lakosság nagyobb része
nem támogatja, a terrorszervezet azon van, hogy akcióival tárgyalásra kényszerítse a
spanyol kormányt. Jose Maria Aznar miniszterelnök azonban, aki 1995-ben maga is célpontja
volt egy ETA-merényletnek, a hétfői tiltakozó gyűlésen elmondta: a rendőrség segítségével
fogja felvenni a harcot a terroristák ellen, és nem hajlandó tárgyalásokra. "Senki
nem fog elérni semmilyen célt az erőszak eszközével, és senki nem veszi rá a
spanyolokat, hogy engedjenek a fegyverek fenyegetésének, bárki is tartja azokat a kezében"
– jelentette ki a miniszterelnök.
A hétfői akcióval az ETA idén már több embert ölt meg, mint eddigi "legroszszabb"
évében, 1992-ben, amikor 26 halálos áldozata volt a terrorszervezet merényleteinek. A
hét folyamán elkövetett második merényletben újabb két sérülést okozott egy
bomba, amely a barcelonai Hilton Hotel közelében robbant fel, és amelyért szintén az
ETA-t teszik felelőssé.
Az ETA, Nyugat-Európa egyik utolsó aktív gerillaszervezete, több mint negyven éve
folytat harcot a Spanyolország északkeleti sarkában fekvő Baszkföld függetlenségéért.
Kampányuk az elmúlt évtizedek alatt mintegy 800 halálos áldozatot követelt, további
70 személyt raboltak el, és ezreket sebesítettek meg – ezzel Európa egyik legvérengzőbb
terrorszervezetévé váltak. Az ETA rövidítés eredeti jelentése Euskadi Ta
Askatasuna, azaz baszk nyelven "Baszk Haza és Szabadság". Az 1959-ben alapított
szervezet 1968-ban gyilkolta meg első áldozatát, Meliton Manzanast, San Sebastian baszk
város titkosrendőrségének vezetőjét. Az elmúlt évtizedekben erőszakos cselekmények
sorát követte el a spanyol állam ellen, célpontjai elsősorban politikusok, rendőrök,
bírók és katonák voltak, illetve autóba rejtett bombákkal számos civil lakos életét
oltotta ki. Egyedül 1980-ban 118 halálos áldozatot követelt a baszk szeparatizmus,
1987-ben pedig egyetlen merénylet 21 vásárló életét követelte egy barcelonai
szupermarketben. Később az ETA bocsánatot kért a "tévedésért". 1995-ben
sikertelen merényletet követtek el Jose Maria Aznar ellenzéki vezető, jelenlegi
miniszterelnök ellen – ugyanebben az évben a rendőrség megakadályozott egy János Károly
spanyol király ellen tervezett merényletet Mallorcán. 1998. szeptember 16-án a
szervezet egyoldalúan tűzszünetet hirdetett – azzal a reménnyel kecsegtetve, hogy a
véres kampány véget érhet. A tűzszünetet azonban 1999 novemberében megtörték –
az utóbbi egy évben pedig példátlan mértékben emelkedett az ETA nevéhez köthető
erőszakos cselekmények száma: december óta 19 személyt ölt meg a baszk
terrorszervezet.
Franco ellen lázadók
2000. 11. 04. (IV/45)
