A háttérben Javier Solana, az unió hadügyi biztosa, előtte Alain Richard francia védelmi miniszter. Önálló erőt szeretnének Fotó: Reuters
Richard hangsúlyozta: nem egyesített európai hadsereg létrehozásáról van szó, hanem olyan nemzetközi haderő megteremtéséről, amely nemzeti ellenőrzés alatt maradó nemzeti kontingensekből tevődik össze.
A gyors reagálású haderő létrehozatala körüli kritikákra reagálva George Robertson NATO-főtitkár igyekezett csillapítani azokat az aggodalmakat, melyek szerint a hadtest riválisa lehetne az Észak-Atlanti Szövetségnek. Szavai szerint a NATO Európa elsődleges védelmi forrása marad, és egy békefenntartásra és más küldetésekre felállított európai hadtest nem fogja aláásni azon feladatainak az elvégzését, amelyekre hivatott. Elmondása szerint egyébként az amerikai kongresszus sok tagja, demokraták és republikánusok egyaránt üdvözlik az európai tervet, ami szerintük a kiegyensúlyozottabb teherviselést célozza. A brit konzervatívok máris éles támadást indítottak a kormány ellen az európai haderőben való részvételt kritizálva, amely szerintük újabb lépés az EU saját hadseregének létrehozása felé, és veszélyezteti a NATO létét. William Hague, a konzervatív ellenzék vezére a brit felajánlás megtétele után bejelentette: egy majdan hatalomra kerülő tory kormány azonnali hatállyal visszavonja a brit katonákat az európai hadseregből. Tony Blair munkáspárti miniszterelnök Moszkvából reagált a konzervatív kritikára, teljes őrültségnek nevezve azt, hogy Nagy-Britannia ne vegyen részt a közös európai haderőben. Magyarázatában Tony Blair arra hivatkozott, hogy a kontingens elsősorban humanitárius és békefenntartó szerepet lát majd el olyan esetekben, amikor a NATO maga nem kíván fellépni. Margaret Thatcher volt kormányfő monumentális ostobaságnak nevezte Nagy-Britannia részvételét a haderőben, és kijelentette, hogy ez a politikai hiúság veszélyeztetheti az Egyesült Királyság biztonságát.
Gyorsan és határozottan
2000. 11. 25. (IV/48)
