hetilap

Clinton elnök megnyitja az évfordulós ünnepséget. Hamarosan csomagol
    Fotó: Reuters

Történészek szerint a Fehér Ház jelentőségét nemcsak építészeti szépsége,
hanem a benne történt események adják: 1925-ben például Calvin Coolidge innen adta
le első országos rádióadását. 1987-ben itt írták alá a Szovjetunió és az Egyesült
Államok közti nukleáris fegyverzetcsökkentési megállapodást.

A főváros szívében fekvő épületet az ír házakról mintázták – építésének
idején ez volt a legnagyobb lakóház Amerikában. 18 holdas területen helyezkedik el,
132 szobája, köztük 16 vendégszobája, egy központi, illetve egy "családi" konyhája,
valamint 31 fürdőszobája van. Az épület nemcsak az elnök lakhelyéül és irodájául,
hanem múzeumként is szolgál, amelyet naponta hatezren keresnek fel. Ötcsillagos hotel
színvonalának megfelelően működik: lakóját királynak megfelelő bánásmód illeti
meg, a költségek is ezt tükrözik – azokat azonban természetesen a szállóvendégek
állják. Nancy Reagan egyszer arra panaszkodott, hogy "senki sem mondta nekünk, hogy
az elnöki párnak is ki kell fizetnie minden egyes étkezést, felszámolják nekik a
ruhatisztítást, a fogkrémet, sőt még a szappant is". A vendégszobák vendégeinek
nem kell kifizetniük az ott töltött éjszakát, ám például hamburgert csak megfelelő
díjazás ellenében rendelhetnek: diszkréten behívják őket az egyik hivatali helyiségbe
és megkérdezik tőlük, hogy Visa-val, MasterCarddal vagy American Express-szel kívánnak-e
fizetni.

Az Egyesült Államok első elnöke, George Washington soha nem lakott az épületben. Első
lakója a második elnök, John Adams volt, aki még hintón érkezett. A vízvezetékek
bevezetésére harminc év elteltével került sor, a központi fűtést pedig Theodore
Roosevelt szereltette be 1891-ben. Az uszoda szintén az ő idejében épült, hogy itt kúrálhassa
betegségét – ezt később Nixon lefedette, hogy több helye legyen a Fehér Ház sajtósai
számára. Az első világháború alatt Woodrow Wilson birkákat tartott az épület zöldjén,
hogy így könnyítsen a házra jutó terheken. A második világháború alatt felmerült
a gondolata, hogy légvédelmi okokból rejtőszínűre kellene festeni a rikítóan fehér
falakat. Mint látható, minden lakója otthagyta valamilyen formában a névjegyét az épületen
– a közvélemény árgus pillantásai miatt azonban mindig nagyon óvatosan kellett eljárniuk.
(Hetek)

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek