Egy floridai számlálóbiztos munka közben. Ez a voks Bushnak szólt Fotó: Reuters
Floridában egyelőre nem sikerült dűlőre jutni a szavazatok számát illetően. A floridai legfelsőbb bíróság által kitűzött vasárnap délutáni határidőre, úgy tűnik, ismét nem fejeződik be a szavazatok újraszámlálása: Miami-Dade megye már a hét közepén felhagyott a számolással, mivel úgy látták, képtelenek lesznek a megszabott határidőre elvégezni a hatalmas munkát. Két megyében folytatódott a szavazatok kézi számlálása. Gore kampánystábja eközben csütörtökön hivatalosan benyújtotta kérelmét a floridai legfelsőbb bírósághoz, hogy utasítsa Miami-Dade megyét a számlálás folytatására. Ugyanakkor a republikánusok szerdán az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához fordultak a kézi szavazatszámlálás elleni beadványukkal. A dolgok előmenetelét igencsak hátráltatja az a tény, hogy az amerikai lakosság csütörtöktől négy-napos munkaszünetet élvez, így nemcsak a szavazatszámlálás munkája áll le, hanem ezalatt a bíróságok sem tudnak foglalkozni a beadvá-nyokkal.
Ha Florida belemerül a végtelen jogi vitákba, az is megtörténhet, hogy a szövetségi törvény által megszabott december 12-i határidőre nem lesz képes kiállítani elektorait. Amennyiben ez történne, úgy a jelölteknek a többi állam képviselőiből felálló elektori testület szavazatainak többségére lesz szüksége – 513-ból 257 elektori szavazatot kell megszerezniük a győzelemhez. Florida szavazatai nélkül Bushnak eddig 246 elektori szavazata van. Amennyiben Gore megszerzi a győzelmet Oregonban, ahol jelen pillanatban vezet, akkor 262 elektori szavazata lesz. Új-Mexikóban egyelőre túl szoros a verseny, így sehova sem számítható be.
Az elektorok általában lojálisak saját pártjukhoz, ám ennek ellenére előfordulhat, hogy a titkos szavazás során egyesek közülük a saját útjukat kívánják járni. Az Egyesült Államok 26 államában az elektoroknak nem kell arra szavazniuk, aki az államban megnyerte a választást. Tizenkilenc államban elvárják tőlük, hogy a nyertesre szavazzanak, de akkor sem büntetik meg őket, ha nem így tesznek. A többi öt államban enyhe szankciók vannak érvényben a renegát elektorok ellen, de még soha nem ítéltek el egyet sem közülük. Az öszszesen 538 elektornak december 18-án kellene összeülnie Washingtonban, hogy megválassza az Amerikai Egyesült Államok új elnökét – és itt akár váratlan dolgok is történhetnek. Ha Bush elnyeri Florida szavazatait, és egyetlen más állam sem pártol át hozzá Gore-tól, akkor 271 elektori szavazatot tudhat magáénak, éppen eggyel többet, mint az egyszer? többség. Elég azonban, hogy három Bush-elektor másképpen szavazzon, és máris Gore kerülhet ki győztesen a versenyből. Ha csak ketten pártolnak el Bush mellől, az azt jelenti, hogy az elektori szavazás döntetlen, és a választás joga a Kongresszusra száll át. Ebben az esetben a Kongresszusnak a három vezető jelölt – Gore, Bush és a zöldpárti Ralph Nader közül kell kiválasztania a következő elnököt. Minden állam, beleértve az egyetlen képviselővel rendelkező Delaware-t és az 52 képviselőt küldő Kaliforniát – egyetlen szavazattal rendelkezik e választás során.
A kialakult helyzetben nem csoda, ha felmerül a kérdés: mi van akkor, ha az elektori testület nem képes döntésre jutni az elnök és az alelnök személyét illetően, és a további lépések során – amikor a képviselőháznak kell döntenie az elnök személyéről, a szenátusnak pedig az alelnökéről – mindkét testületben patthelyzet alakul ki? Az amerikai alkotmány erre az esetre is tartalmaz utasításokat: ilyenkor a képviselőház elnöke, jelen esetben január 20-án Dennis Hastert veszi át az elnöki szerepet. Hastertet kevesen ismerik: egy júliusi közvélemény-kutatás során a megkérdezettek kétharmada nem ismerte fel a nevét.
Hastert elnöki tisztségbe lépése persze csak az utolsó eshetőség arra az esetre, aminek bekövetkezte az elemzők szerint eléggé valószínűtlen, ám az idei választás során éppen a valószínűtlen fordulatok kerültek előtérbe.
2000. 11. 25. (IV/48)
