Másfél évvel a jobboldali Likud-párti miniszterelnök, Benjamin "Bibi" Netanjahuval szemben aratott elsöprő győzelme után Barak kénytelen volt felállni a parlamentben, hogy bejelentse: "Úgy látom, a knesszet új választásokat akar, ezért kezdeményezem az előrehozott választások kiírását." A kormányfő ezúttal is h? maradt önmagához: koalíciós partnereit sem avatta be döntésébe, amelyet a Jerusalem Post értesülése szerint 90 perccel a bejelentés előtt hozott.
Bár az, hogy Barak – aki 1999 májusában "mindenki miniszterelnökének" nevezte magát – személyesen húzta fel a fehér zászlót, meglepetésnek számított, arra hónapok óta senki sem gondolt, hogy a baloldali kormány ki tudja tölteni idejét a 2003 végére tervezett következő választásig. A koalíció megroggyanását a nyáron sebtiben tető alá hozott Camp David-i izraeli–palesztin csúcstalálkozó eredményezte, amely ellen tiltakozásul több párt kilépett a koalícióból.
Barak már kisebbségi kormány fejeként utazott el a maratoni hosszúságú, ám eredménytelenül végződött tárgyalássorozatra. Az elmúlt hónapokban, különösen a szeptember végén kirobbant palesztin zavargássorozat kezdete óta ez a kisebbségi támogatás is fokozatosan elolvadt, így a hétfő reggeli parlamenti szavazás első fordulójában az ellenzék 75 képviselőt tudott felsorakoztatni a 29 kormánypárti knesszet-taggal szemben.
A jobboldali ellenzék hosszan sorolta Barak "vétkeit" az Arafatnak tett túlzott engedményektől kezdve az intifáda alatt tanúsított tétovázó magatartásáig. A miniszterelnök egészen az utolsó percig számított a kormányát kívülről támogató arab képviselők szavazataira. A sorsdöntő szavazási nap reggelén még Jasszer Arafat is Barak segítségére sietett. A palesztin vezető személyesen telefonált többek között Ahmed Tibinek, az Arab Megújulási Mozgalom képviselőjének, hogy szavazatukkal álljanak ki az izraeli kormányfő mellett. Hiába: az arab képviselők is az ellenzékkel szavaztak.
Elemzők szerint Barak egyetlen reális esélye a győzelemre az maradt, ha sikerül tető alá hoznia egy átfogó megállapodást a palesztinokkal, amelyet felmutatva mintegy a békéről szóló népszavazásként állíthatná be a parlamenti választásokat. Ennek esélyét csökkenti, hogy Arafaték előre jelezték: a Camp Davidben az asztalra letett engedményeknél többet várnak tárgyalási alapul, különösen Jeruzsálem státusa és a palesztin menekültek visszatérése ügyében. Az izraeli ellenzék pedig éppen emiatt látja úgy, hogy Baraknak nem maradt jogalapja az átmeneti időszakban "kiárusítani" Izraelt.
Emellett az sem biztos, hogy milyen rendszerben és kik mérkőznek a kormányfői posztért. Az 1996-ban bevezetett közvetlen miniszterelnök-választási rendszerről most kiderült, hogy a szándékkal ellentétben mégsem tudja megóvni a kormányfőt a pártpolitikai hullámzásoktól. Barakra 1999-ben a szavazók 56 százaléka voksolt, ám pártja mindössze 29 helyhez jutott a 120 tagú, ám 17 kisebb-nagyobb pártfrakcióból álló knesszetben. Ezért kezdettől rá volt kényszerítve a sokpárti koalícióra a kormányzás érdekében.
Barak egyértelműen jelezte, hogy indulni kíván a választáson, azonban lehet, hogy kihívója is akad a baloldalon. Legvalószín?bb vetélytársa Avraham Burg, a knesszet jelenlegi elnöke lehet.
A jobboldal is keresi még a maga emberét: a közvélemény-kutatások szerint Benjamin Netanjahu magabiztosan legyőzné egy választási "visszavágón" Barakot, azonban a Likud mostani elnöke, Ariel Saron valószínűleg alulmaradna a kormányfővel szemben. Netanjahu egyelőre nem nyilatkozott. Várhatóan ringbe száll, de ezt csak akkor jelenti be, ha hivatalosan is kitűzik a választás időpontját.
Haider karácsonyfája
Az izraeli külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy
II. János Pál pápa hamarosan fogadni készül a Vatikánban Jörg Haider szélsőjobboldali osztrák politikust. "Haider olyan tisztességet kapna ezzel a találkozóval – fogalmaz az izraeli nyilatkozat –, amely rossz üzenetet közvetítene a világ számára." Haider a tervek szerint december 16-án találkozik a pápával, amikor átadja az általa vezetett karintiai tartomány ajándékát, egy óriásfenyőt, amelyet a vatikáni Szent Péter téren állítanak fel a karácsony tiszteletére.
2000. 12. 02. (IV/49)
