Brüsszelben is nagy figyelmet keltett, hogy a Németország határain messze túlmutató BSE-válság személyi konzekvenciákkal járt e héten az EU legnépesebb államában. A szűk két esztendeje hatalomra került Gerhard Schröder miniszteri "kezdő csapatának" fele már levonult a pályáról. A kancellár ezúttal sem sürgette, csupán akceptálta, hogy újabb politikusok dobták be a törölközőt Berlinben.
Tavaly novemberben telt le a kergekór lappangási ideje Németországban. Addig állattartók, húsfogyasztók azt hitték, hogy BSE csak külföldön létezik. A politikusok sem tiltakoztak, noha a szarvasmarhavész már a Kohl-korszakban is felbukkant Európában (lásd Nagy-Britannia). Andrea Fischer egészségügyi miniszter asszony már karácsony előtt beismerte: "Sohasem voltam száz százalékig meggyőződve arról, hogy az ország kergekór-mentes." Ehhez képest halogatta bevallani, hogy a német lakosság körében oly népszerű felvágottak, kolbászok, hurkák, májkrémek is fertőzöttek lehetnek.
Információs szalámitechnikában nem maradt el Fischer asszony tétova teljesítménye mögött Karl-Heinz Funke mezőgazdasági miniszter sem. A most leköszönt kormánytagra – szemben kolléganőjével – senki sem süthette a tapasztalatlanság bélyegét. A jelenlegi kancellár, Schröder korábbi tartományi kabinetjében az agrártárca vezetőjeként nyolc évig sikeres Funke maga is tucatnyi szarvasmarha tulajdonosa, így egyszerre élvezte miniszterként a parasztgazdák, a fogyasztók és a politikai elit bizalmát. A BSE-krízis kipattanása óta senkit nem fotóztak, filmeztek annyit a német kormánytagok közül (marhahús-) evés közben, mint éppen Funkét. Bátor dolog, de közben hetente újabb és újabb régiókban igazolódott be – a gyorsteszteknek hála –, hogy a takarmány-húsliszt betiltása nem lehet azonnali recept a problémákra. Az eddig felfedezett tíz német kerge kérődző közül hatra bajorországi istállókban bukkantak, és a beteg állatok környezetében élő, esetlegesen fertőzött szarvasmarhák kényszervágása egyszerre aggasztja a parasztokat és az állatvédőket.
A BSE-gyanús csordák megsemmisítése nem az optimális megoldás. Mind az egészségügyi tárca élére újonnan kinevezett Ulla Schmidt (SPD), mind a mezőgazdasági miniszterként debütáló Renate Künst (Zöldek) fő feladata
a fogyasztóvédelem hatékonyabb támogatása lesz. A polgárokat Kreuzfeld-Jacob-féle halálos betegséggel fenyegető kergekór megállítása nem csupán német érdek, ezért összeurópai kihívás a tesztek, a kutatások felgyorsítása, a preventív intézkedések és a húskontroll összehangolása, a lakosság precíz tájékoztatása. Németországban ez eddig csupán két miniszter esett "áldozatul" a BSE-nek: csak remélni lehet, hogy valódi emberéletet nem követel a marhavész.
A hetedik csere
A kezdeti csetlés-botlás után jó gazdasági eredményeket (csökkenő munkanélküliséget, exportsikereket, adó- és nyugdíjreformot) felmutató szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder hét miniszterétől vett búcsút 1998 ősze óta.
A hetes szám még szerencsét is hozhat a berlini kormányfőnek, feltéve, hogy a januárban beiktatott új kabinettagok tanulnak elődjeik ballépéseiből. Schröder több szempontból is frappánsan oldotta meg a keresztény-liberális oppozíció által "kormányválság"-ként eltúlzott személycseréket. Egyrészt gyorsan megtalálta Fischer és Funke utódját, másrészt strukturális átalakításra is felhasználja csapata felfrissítését. Az eddig a Zöldek kezében levő egészségügyi tárcát az SPD parlamenti frakciójának helyettes vezetőjeként eredményes Ulla Schmidt kapta. A szocdem irányítás alól viszont a Zöldekhez, Renate Künsthöz került a mezőgazdasági minisztérium irányítása. Schröder kabinetjében egyértelműen növekedett a kisebbik koalíciós partner súlya – de a felelőssége is. A két most hivatalba lépett miniszter asszony sikeres munkája révén a megfiatalodott berlini kormány vonzóbbá is válhat a polgárok számára. Azt még nehéz megjósolni, hogy mikorra oldódik meg a kergekór-krízis Európában: ami biztos – húsz hónap múlva szövetségi parlamenti választások lesznek Németországban. (M. G.)
2001. 01. 13. (V/2)
