A grófnő még január 8-án este indult fürödni egyetlen fürdőköpenyben a tengerpartra Genova közelében található villájából, de soha többé nem tért vissza. Az olasz hatóságok és a grófnő volt élettársa nagy erőkkel keresték, de a több heti kutatás során nem találtak egyebet, mint a hátán hosszan felhasadt fürdőköpenyt. Két sétálni indult turista azonban január végén a franciaországi Hyeresben – csaknem négyszáz kilométerre a por-tofinói villától, ahol Agusta grófnő eltűnt – egy, a tengerben hánykódó holttestre lett figyelmes. Mivel Agusta grófnő eltűnésének Franciaországban nem kelt olyan híre, mint Liguriában, a tetem előkerülése csak több napos késéssel jutott az olasz hatóságok tudomására. A tengerben a holttest azonosíthatatlanná torzult, feje és lábai pedig teljesen szétroncsolódtak; a grófnő öccse, Domenico Vacca, azonban szüleik jegygyűr?i alapján, amelyeket Agusta viselt, azonosította nővérét. A fiatal Francesca Vacca fotómodellként szépsége és zabolátlan természete révén került ismeretségbe vezető üzletemberekkel és politikusokkal, majd a húsz évvel idősebb Corrado Agusta grófhoz, a helikoptergyártó milliárdoshoz ment feleségül. A gróf halála után mindent megmozgatott, hogy az 536 millió dollárt érő hagyaték kizárólagos örököse lehessen, de nem járt sikerrel, s be kellett érnie két és félmillió dollárral, valamint néhány luxusvillával. Az özvegy botrányos életvitelével tette ismertté a portofinói kúriát – ekkoriban a szocialista miniszterelnök, Bettino Craxi is rendszeres vendége volt. Craxi a kilencvenes évek elején Tunéziába menekült a "Tiszta kezek" korrupcióellenes kampány során ellene kimondott ítéletek elől, Agusta grófnőt és élettársát pedig Mexikóból toloncolták haza a hatóságok, miután kiderült: a korrupt miniszterelnök az ő segítségükkel "mosta át" illegális forrásokból szerzett pénzét. Az özvegyet letartóztatták, és tizenöt hónapos börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után életvitele a "megszokott kerékvágásba" tért vissza.
Halálesetének körülményei távolról sem tisztázottak, az ügy rejtélyei várhatóan még hosszú ideig ébren fogják tartani a szenzációéhes közvéleményt. A hivatalosan kirendelt orvosszakértő megállapította, hogy az áldozat tüdejében nincs víz, a halál tehát azelőtt következett be, mielőtt a test a vízbe került. A francia orvos szerint az áldozatot zuhanás ölte meg. Ezt támasztaná alá azok vallomása is, akik az eltűnés éjszakáján a villában tartózkodtak: elmondásuk szerint Agusta aznap is az utóbbi években "megszokottá vált" depressziós rohamának hatása alatt hagyta el a házat, s könynyen megcsúszhatott egy sziklaszirt peremén, a tetemet pedig az erős áramlatok sodorhatták a francia partokig.
Ennek azonban több tény is ellentmondani látszik: a rendőrség szakértői nem találtak balesetre utaló nyomokat a villa közelében lévő tengerparti sziklákon, az orvosi szakvélemény szerint pedig a tetem nem volt nyolc napnál hosszabb ideig a tengerben, tehát mintegy hat nappal nem tudunk "elszámolni". Továbbá a holttestről hiányzik Agusta több mint húszmillió líra érték? aranyórája, amelyet sosem vett le, és a biztonsági kapocs miatt nem is eshetett le róla. Mivel az öngyilkosságot a legközelebbi hozzátartozók is valószínűtlennek tartják, többen – így az ügyben eljáró francia rendőrök is – gyilkosságot feltételeznek, s az ötszázmilliárd líra (hetvenmilliárd forint) érték? örökséget tartják a legfőbb indítéknak. Ez azonban sokak számára jelenthetett ösztönzést, noha a genovai jegyző szerint, akinél Agusta végrendelkezett, egyik hozzátartozó vagy közeli ismerős sem lehet elégedetlen a testamentummal.
2001. 02. 10. (V/6)
