Rudolf Scharping német és Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. Biztonságról tárgyaltak Fotó: Reuters
Európának elsősorban a szóban forgó pajzsnak a stratégiai fegyverek korlátozásával való összhangba hozása okoz gondot, illetve az építő jelleg? kapcsolatok fenntartása Moszkvával. Rumsfeld a politikai vezetők és védelmi szakértők müncheni értekezletén hangsúlyozta: a Bush-kormány eltökélt szándéka, hogy még akkor is megvalósítsa az Egyesült Államok területének rakétavédelmét, ha nem lesz képes ellensúlyozni az oroszok, kínaiak és európaiak tiltakozását. Leszögezte, hogy a rakétavédelem nem kevesebb, mint erkölcsi kötelesség.
A pajzs azonban nem az egyetlen kényes kérdése volt a napnak. Az Európai Unió törekvése, amely egy hatvanezer főből álló, gyorsan telepíthető alakulat létrehozását célozza 2003-ra, gyanakvással teli fogadtatásra talált a Bush-kormányzatnál. Az amerikai védelmi miniszter ugyan nem ellenezte a lépést, de nyilvánvaló kételyeinek adott hangot, és kidomborította, milyen óriási szükség van annak biztosítására, hogy az Európai Unió ne csökkentse a NATO ütőképességét. Bush elnök ellenszenve a balkáni békefenntartó alakulatok megbízatását illetően ugyancsak aggodalom tárgyát képezi Európában. Az Egyesült Államoknak és Európának ugyancsak határozatot kell hoznia, hogyan kerüljön megvalósításra a NATO kiszélesítése, ami komoly aggodalmat kelt Moszkvában.
Az elmúlt hetek során a rakétavédelmi rendszer terve az európai vezetők tiltakozása révén került előtérbe. A legfőbb gond talán az, hogy egy ilyen pajzs telepítése aláássa az atomfegyverek korlátozásának keretmegállapodásait, és a kapcsolatok elmérgesedéséhez vezethet Moszkvával. Amint Jacques Chirac francia elnök mondotta, az amerikai rakétavédelemnek "sikerül majd világszerte újra megindítania a fegyverkezési versenyt". Rudolf Scharping német védelmi miniszter ugyancsak megkérdőjelezte a pajzs terveinek műszaki kivitelezhetőségét, és a közelmúltban tett moszkvai látogatása során a fegyverkorlátozási egyezmények megtartására tett felhívást. Az oroszok persze igyekeztek fokozni az európaiak aggodalmát, ugyanis azzal fenyegetőztek, hogy felmondják a stratégiai fegyverek korlátozását célzó, Washingtonnal kötött megállapodásukat, ha a Bush-kormány az 1972-ben létrejött ABM-szerződést áthágva rakétavédelmi rendszert telepít.
Rumsfeld megpróbálta a rakétavédelmi pajzs melletti érvekké kovácsolni az amerikai elszigetelődéssel, illetve katonai beavatkozással kapcsolatos európai fejfájásokat. Kifejtette, hogy a pajzs nélkül a jövendő amerikai vezetők válság esetén az elszigetelődést választják, és tartózkodnak majd attól, hogy összeütközésbe kerüljenek egy rakétákkal fenyegető, harmadik világbeli országgal. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Amerika esetleg kénytelen lesz megelőző támadást végrehajtani egy agresszor ellen. "A védelmi rendszernek nem kell tökéletesnek lennie, de az amerikai nép nem maradhat teljesen védelem nélkül" – mondotta Rumsfeld.
Oroszország nem váratott sokáig a válaszra. Már hétfőn elküldte figyelmeztetését, amely szerint kész új fegyverkezési versenybe bocsátkozni annak biztosítása érdekében, hogy stratégiai rakétaerőit ne lehessen aláásni. Egyidejűleg Vlagyimir Putyin elnök a hírek szerint diplomáciai támadásra készül, hogy találkozzék két úgynevezett agreszszor ország vezetőivel, akiknek ballisztikus rakétái komoly gondot okoznak Washingtonnak. Mohammed Hatami iráni elnök a jövő hónapban várhatóan Moszkvába látogat, hogy megbeszéléseket folytasson a kereskedelmi, illetve katonai együttműködésről. Teheráni diplomáciai körök szerint a két államfő megvitatja majd annak módozatait is, hogyan lehetne megakadályozni a ballisztikus rakéták technológiájának elterjedését. Ezt követően, április végén Kim Dzsong Il észak-koreai elnök érkezik az orosz fővárosba.
Miközben Putyin megtette diplomáciai lépéseit, Szergejev védelmi miniszter közölte:
Oroszország esetleges terveket készít válaszul a Bush-kormány rakétavédelmi elgondolásaira. Közölte, hogy Moszkva nem tervez új rakétahálózatot, mivel azt nem engedheti meg magának, de szándékában áll olyan "aszimmetrikus" technológiák kidolgozása, amelyek áttörnek bármilyen rakétavédelmi pajzsot.
Javier Solana – volt NATO-főtitkár, jelenleg az Európai Unió külpolitikai vezetője – kijelentette: az Egyesült Államoknak jogában áll rakétavédelmi pajzsot telepíteni, de ez olyan következményeket vonhat maga után, amelyek messze túlhaladják egy ilyen rendszer létrehozásának előnyeit. Oroszország azt állítja, hogy amennyiben Washington felmondja az 1972-es egyezményt, akkor az utóbbi 30 évben kötött valamennyi fegyverkorlátozási szerződés érvényét veszti, mivel ezek a védelmi fegyverek terén folytatott versengés betiltásának közös elvén alapulnak. Amerikai hivatalos körök ismételten azt hangoztatják, hogy egy 100 elhárító rakétából álló rendszer nem irányulna és hatásos sem lenne a 3000 vagy annál is több stratégiai hordozót számláló orosz erők ellen. Moszkvai katonai körök azonban továbbra is kételkednek abban, hogy egy amerikai rakétavédelmi pajzs korlátozott rendszer maradna.
2001. 02. 10. (V/6)
