A veterán kommunisták is felvonultak Kucsma ellen. Az elnök Moszkvában népszerűbb, mint otthon Fotó: Reuters
A Leonyid Kucsma által vezetett Ukrajnában már régóta tart a válság, de csak az elmúlt év végén éleződött ki, az úgynevezett kazettabotrány révén. A botrány azután robbant ki, hogy Kucsma egyik Nyugatra szökött biztonsági tisztje átadott az ukrajnai ellenzéknek egy magnókazettát, melyen az elnök beszélget embereivel. A felvételen hallható, ahogy egy – Kucsmáéhoz hasonló – férfihang "megrendeli" Gongadze ukrán ellenzéki újságíró meggyilkolását. Kisvártatva megtalálták Gongadze fej nélküli holttestét.
Kucsma elnök tagadta a felvétel hitelességét. A független média állítása szerint azonban Ukrajnában már kevesen kételkednek abban, hogy neki magának és környezetének köze van az ügyhöz. Mindenesetre, a kedélyeket csillapítandó, Kucsma leváltott néhány minisztert és magas beosztású tisztviselőt. Az ellenzékiek ennek ellenére még 2000 decemberében kivonultak a kijevi Függetlenség térre, kijelentve, hogy mindaddig sátrakban fognak ott lakni, amíg Kucsma le nem mond. Bár lemondani nem szándékozik, tény, hogy az elnök nem érzi magát túl kényelmesen Kijevben. Éppen ezzel magyarázzák azt a kívánságát, miszerint Kijev helyett inkább a szülőföldjén lévő városban, Dnyepropetrovszkban kívánta fogadni Putyint.
A vizitre a múlt hónapban sor is került; s eredményeképpen Oroszország és Ukrajna között számos fontos, kétoldali együttműködésről szóló egyezményt írtak alá, többek között az űrkutatásról. Az ellenzék Kucsma ilyesfajta készségét az Oroszországhoz való közeledésre úgy értékelte: Moszkva támogatásával igyekszik megőrizni az elnöki karosszéket.
A jelenlegi politikai válság valóban összefügg a nemzetközi kapcsolatok alakulásával, ami az ukrán vezetés Nyugattól való eltávolodásában, illetve Oroszországhoz való közeledésében érhető tetten. Hogy igazolja magát az újságíró-gyilkosság gyanúja alól, az ukrán kormány kijelentette: az egész kazettabotrány nyugati titkosszolgálatok műve, sőt Ukrajna főügyésze államcsínykísérlettel vádolja őket.
Az ellenzék sátortáborát a Függetlenség téren felszámolta a rendőrség. Miután a kijevi amerikai követ sajnálatát fejezte ki a tüntetők elleni kemény fellépésekkel kapcsolatban, Kucsma az örmény elnökkel való beszélgetése során megjegyezte, hogy helyesli a sátortábor felszámolását. Ez az ukrajnai vezetés válasza a Nyugat vezető államának, az Egyesült Államoknak. Úgy tűnik, kiengedték a kezükből a kezdeményezést, és ez a szerep most Oroszországnak jutott.
Moszkva igen ügyesen kihasználta az ukrán válságot, és tett egy biztos lépést Kucsma megtámogatásával. Oroszország államérdekeinek szempontjából az Ukrajnához való közeledés megéri azt is, hogy szemet hunyjanak az ukrán elnök viselt dolgai fölött. "Párizs megér egy misét!"– kiáltott fel a protestáns IV. Henrik, amikor feltűnt annak lehetősége, hogy a katolikus Franciaország királyává váljon. Úgyhogy ennek az újsütet? orosz–ukrán barátságnak érdekében az orosz kormánypárti ORT tévécsatorna nem közölt semmit az ukrán összecsapásokról. Csak az NTV-ből, valamint néhány független orosz kiadványból lehetett megtudni, hogy az elmúlt napokban egy háromezres tiltakozó tömeg vonult keresztül Kijeven ahhoz a börtönhöz, ahol Julija Tyimoscsenko volt miniszterhelyettest tartják fog-va, és a tüntetők azt skandálták: "Juliját kiengedni, Ljonyát (mármint Leonyid Kucsmát) lecsukni." A tüntetők március 9-én összetaposták a Kucsma által elhelyezett koszorúkat és virágokat a híres ukrán költő, Tarasz Sevcsenko síremlékén
Ahogyan az ORT híreiből látható, Ukrajna egyetlen fontos eseménye jelen pillanatban a kárpátaljai árvíz. Oroszország államérdekei Kucsma hírnevének tisztára mosását kívánják.
2001. 03. 17. (V/11)
