KFOR-helikopter a koszovói határon. Már macedón áldozata is van az albán terrornak Fotó: Reuters
Kasza József szerint budapesti útja inkább előkészítő jelleg? volt, konkrét eredményekről még nem lehet beszélni, hiszen Szerbiában a törvényi keretek nem pontosan definiáltak, de magyar részről nagyon komoly az érdeklődés. Kasza a megbeszéléseken körvonalazta azokat a területeket, ahol a szerb kormány számít a külföldi tőke és partnerek részvételére. "Akkor lehet majd konkrét lépésekre számítani, ha – várhatóan a közeljövőben – megszületik a privatizációs törvény, és a tőke biztonságos tevékenykedését garantálni fogják a szerb piacon" – fejtette ki lapunknak a miniszterelnök-helyettes.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Demszky Gábor budapesti főpolgármester meghívására érkezett Magyarországra. "Demszky úrral több mint tíz éve ismerjük egymást, már polgármesterekként is együttműködtünk. Demszky mindig nagyon odafigyelően és korrekten viszonyult Szabadkához, ahol az elmúlt tizenkét évben polgármester voltam" – mondta Kasza, aki szerint Demszky mindig támogatta a demokratikus változásokat Szerbiában.
A miniszterelnök-helyettes Milosevics letartóztatásával kapcsolatban a Heteknek elmondta, hogy a volt jugoszláv elnök felelősségre vonásában a legnagyobb nehézséget a törvényi keret hiánya okozza, amelynek alapján Milosevicset felelősségre lehet vonni. "Milosevics felelni fog bűneiért, az a kérdés, hogy mikor gyűlnek össze a bizonyítékok olyan mértékben, hogy megdönthetetlenül kerüljenek a bíróság elé" – fejtette ki Kasza.
Az elmúlt időszakban kiújulni látszó szerb–albán konfliktusról Kasza elmondta, hogy már nemcsak Dél-Szerbiáról van szó, hanem Macedónia egy részéről is, a nagy albán eszme teljes megvalósításáról. A hírek szerint sok magyar fiatal is katonáskodik a dél-szerbiai tartományban. Ennek kapcsán Kasza utalt arra, hogy a magyar katonaköteles fiatalok szerves részei a jugoszláv hadseregnek, külön elbírálást ez esetben nem lehet alkalmazni. "A Vajdasági Magyar Szövetség eddigi álláspontjával is bizonyította, hogy odafigyel az eseményekre, megpróbálja ezeket a fiatalokat tehermentesíteni, kivonni a háborús övezetből, hiszen az albán–szerb konfliktus nem magyar ügy. Tudtommal nem nagy számú magyar katona van ott, de az ott lévőknek ez elég komoly probléma" – mondta Kasza.
"Úgy ítéljük meg, hogy az albán gerillák a korábbi megállapodásokat felrúgták, tehát törvénytelenül járnak el" – összegezte a magyar álláspontot Szent-Iványi István, aki szerint a magyar külpolitikának feladata, hogy elősegítse Szerbia jobb kapcsolódását az Európai Unióhoz és az európai országokhoz.
A jelek szerint a koszovói konfliktus a NATO-t is irányváltásra készteti. George Robertson NATO-főtitkár kedden azt indítványozta, hogy a jugoszláv hadsereg egységeit hatalmazzák fel a Presevo-völgy körzetébe való bevonulásra, hogy kiszorítsák az albán fegyvereseket. A KFOR-erők 1999-ben öt kilométer széles demilitarizált zónát alakítottak ki a Presevo-völgyben, időközben azonban az albán fegyveresek beszivárogtak a túlnyomórészt albánok lakta falvakba. A keskeny övezet egészen Macedónia határáig húzódik, s így kedvező bázisul szolgál az albán szélsőségesek macedóniai területek ellen irányuló akcióikhoz. A NATO ezért döntött úgy, hogy fokozatosan felszámolja a fegyvermentes sávot.
A Le Figaro cím? párizsi lap megállapította: huszonegy hónappal azután, hogy véget értek a Jugoszlávia elleni NATO- bombázások és Koszovó az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének felügyelete alá került, a szervezet azzal a felismeréssel szembesül, hogy mélyen alábecsülte a Balkánon jelen lévő albán irredentizmus erejét. A konzervatív lap megítélése szerint az amerikaiak és európai szövetségeseik későn értették meg, hogy a mostanában látványosan kirobbanó albán nacionalizmus lényegében semmivel sem marad el a megbélyegzett szerb és horvát nacionalizmustól.
2001. 03. 10. (V/10)
