hetilap

Albán lakos, aki Szerbiából Koszovóba költözik. A gerillaháború áldozata Fotó: Reuters

Montenegróban egyelőre minden változatlan, a választásokon győztes politikai erő nem tudta maga mellé állítani a hozzá hasonló célokért küzdő liberális pártot. Az európai politizálástól némileg eltérően a koalíciós tárgyalások meg nem szerzett mandátumokról, pénzen megvehető partnerségről szólnak. Pontosabban Djukanovicsék legtöbb szavazatot kapott pártja tárgyalni kezdett a legkézenfekvőbb szövetségesnek tűnő, radikálisan Jugoszlávia-ellenes csoporttal. A meglepetés csak ezután érte a nyugati megfigyelőket és a "Montenegróé a győzelem" szövetséget, ugyanis a montenegrói koalíciónak ára van és nem is akármilyen. Djukanovics 20 millió német márkát ajánlott arra az esetre, ha a Liberális Szövetség (LSZ) kívülről támogatja majd a kisebbségben kormányzó függetlenségi-pártiakat. Az LSZ valóban nem fog mással tárgyalásokba bocsátkozni, és a támogatás is meglesz, az összeg azonban kevés. A hat parlamenti hellyel rendelkező liberálisok sokkal többre értékelik magukat: Szerintük minimum 120 millió márka jár nekik. Hogy miért nem lépnek koalícióra a természetes szövetségessel, annak egyszer? az oka: tizenegy fős frakciót kértek, mert szerintük ez a jogos, a választások előtti közvélemény-kutatások szerint ennyi jutott volna nekik. A montenegrói Szocialista Néppárt (SZNP), amely szintén megkereste az LSZ-t, közölte: ők még nem tekintik végér-vényesnek a megállapodást, mert hiába az elvi megegyezés, még nem kérték fel kormányalakításra Djukanovicsékat – azaz addig semmi sincs lezárva, amíg ez nem történik meg. Lehetséges, hogy még hosszú ideig nem is fog, az új parlament alakuló ülése már a gyűlés elnökének személyéről sem tudott megegyezni, így ezzel a jövő héten újra kell próbálkozniuk.

Miközben Montenegróban csak a politikai zűrzavar nő, Macedóniában már fegyveres harcok folynak. Egyesek szerint a kiújuló összecsapások könnyen a végjáték kezdetét jelenthetik. A macedóniai albán kisebbség két fő legális pártjának vezetői találkoztak a Nemzeti Felszabadítási Hadseregben (UCK) harcoló fegyveres albán nacionalisták képviselőivel, és tűzszünetben, közös politikai platformban, valamint az UCK tagjainak nyújtandó amnesztiában egyeztek meg velük. Arben Xhaferi, a macedóniai Albánok Demokratikus Pártjának (DPA) elnöke és Imer Imeri, a Demokratikus Felvirágzás Pártjának (PDP) vezetője a koszovói Pristinában tárgyalt Ali Ahmetivel, az UCK egyetlen ismert politikai képviselőjével. Az A1 macedón magántévé adott hírt arról, hogy a két mérsékelt macedóniai albán párt vezetői elutasították a fegyveresek területi igényeit, de olyan alkotmánymódosítás mellett foglaltak állást a tárgyaláson, amely államalkotó népként ismerné el az albán kisebbséget, és hivatalos nyelvvé tenné az albánt Macedóniában. A DPA és a PDP egyaránt részt vesz a macedóniai nemzeti egységkormányban. A macedón pártok a hátuk mögött létrejött egyezségről hírt szerezve válságtanácskozást hívtak össze, és teljes mértékben elfogadhatatlannak minősítették a gerillákkal kötött megállapodást. Vlado Bucskovszki macedón védelmi miniszter kijelentette: "Nem engedhetjük meg, hogy a terroristák a hátsó ajtón át bejussanak a hatalomba, és politikai tényezővé váljanak".

Az egyezmény hátterében Robert Frowick amerikai diplomata, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) balkáni különmegbízottja állt. Ő egyengette az utat a legális albán pártok és az illegális fegyveres szervezet képviselőinek találkozójához és megegyezéséhez. A szkopjei kormány szerint Frowick lépése veszélybe sodorta a tizenegy nappal ezelőtt nemzetközi segítséggel létrehozott szkopjei nemzeti egységkormányt. A B92 független hírszolgálat már jelentette is, hogy a szkopjei hatóságok a történtek miatt nemkívánatos személynek nyilvánították Frowickot. Az amerikai diplomata még ezelőtt önként távozott Macedóniából. Diplomáciai források szerint az EBESZ különmegbízottja számos európai ország bizalmát is elvesztette e külön akciójával, s csak az Egyesült Államok szkopjei nagykövete, Mike Inic állt ki mellette.

A váratlan különmegállapodás keltette politikai viharokkal párhuzamosan a macedón fegyveres erők újabb offenzívát indítottak az albán szakadár fegyveresek ellen az ország északi részén fekvő Kumanovo körzetében. A macedónok szerint az albánok nem egy helyen erőszakkal tartották viszsza a menekülni kívánó polgári lakosságot, ezt a térségben tartózkodó újságírók is megerősítették. Az élő pajzsnak már megvannak az első áldozatai, ami nem meglepő, hiszen a kormányerők Mi–24 típusú harci helikopterekkel és T–55-ös harckocsikkal is segítik az akciót. A mostani akció célja, hogy a területen élő és menekülésében megakadályozott lakosságot megpróbálják kiszabadítani. Megfigyelők szerint az újabb offenzívát talán a kormány háta mögött történt politikai egyezkedés váltotta ki. Bulgária szerint Macedóniának a jelen helyzetben sokkal több nemzetközi támogatásra lenne szüksége. Lord Robertson NATO-főtitkár is csak a politikai rendezést tarthatja elfogadhatónak. A főtitkár szerint az albánoknak a szomszédos Szerbiában történtekre kellene figyelniük, ahol tizennyolc hónap után a fegyveres albánok abbahagyták a harcot, és már több százan éltek a felkínált amnesztiával. A közkegyelem csak azoknak jár, akik önkéntesen jelentkeznek, és beszolgáltatják fegyvereiket. Nem lenne szabad másként történnie Macedóniában sem.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek