Lionel Jospin francia miniszterelnök. Több önállóságot hagyna a nemzeteknek Fotó: Reuters
Lionel Jospin francia miniszterelnök hétfői beszédében elutasította a német kancellár korábban tett javaslatát egy föderalista alapon szerveződő Európai Unióra. A francia miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, hogy továbbra is fenn kell tartani a 15 nemzetállam döntéshozó szerepét az európai integrációban. Lionel Jospin sokat várt nyilatkozata válasz Gerhardt Schrödernek arra a nemrég mondott beszédére, melyben a német kancellár javasolta az EU három döntéshozó intézménye közül az egyiknek, nevezetesen a Miniszterek Tanácsának átalakítását az Európai Parlament egyik kamarájává. A német tervek szerint olyan módon kellene megreformálni az unió döntéshozatali mechanizmusát, hogy egy szélesebb jogkörrel felruházott, választott elnöke legyen Európának, illetve az Európai Parlament is jóval több hatalommal bírjon. A francia miniszterelnök szerint elfogadhatatlan a német föderalista belpolitikai rendszer kiterjesztése az európai nemzetállamokra. A francia álláspont szerint az európai nemzetek szuverén kormányainak továbbra is döntő szerepet kell betölteniük az integrációban.
Jospin koncepciója erősen támaszkodik az Európai Bizottság korábbi feje, Jacques Delors által képviselt álláspontra, mely szerint "a nemzetállamok föderációját" kell megvalósítani az Európai Unión belül, amely egy szorosabb kormányközi együttműködést jelentene, és nem az egyes nemzetek erős identitásának "felhígulását". Beszédében Jospin javasolta egy, a nemzeti parlamentek delegáltjaiból álló kongresszus létrehívását, melynek küldetése a tagállamok szuverenitásának védelme lenne.
A Jospin beszédére reagáló német sajtó szerint a francia miniszterelnök csak azt mondta ki, ami a párizsi politikai körökben messzemenően és a pártoktól függetlenül is egyetértésre talál. A beszéd alaphangját az a kísérlet határozza meg, hogy Párizs a globalizáció kedvezőtlen következményeivel dacoló erőddé építse Európát – áll a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain. A Frankfurter Rundschau cím? lap szerint sem meglepő, hogy Jospin elutasítja Schröder eszméjét az európai szövetségi államról, és inkább a szuverén nemzetállamok föderációjáért száll síkra. Ez a gondolat megtalálható a francia szocialisták programjában is, és azt a félelmet tükrözi, amely a demokratikusan megválasztott kormányok hatalmának csökkenésétől érezhető a politikai jobb- és baloldalon egyaránt. Párizs számára az EGK, az EK és az EU mindig is olyan intézmények voltak, amelyeknek segítségével érvényre lehetett juttatni a francia érdekeket – mutatott rá a Die Welt cím? lap. Ezzel magyarázható, hogy a francia elit szempontjából az unió elmélyítése, az EU intézményeibe való bekapcsolódás csak azzal indokolható, ha az a nemzetállami politika eszköze marad.
A Le Soir cím? belga lap szerint Jospin a Német Szociáldemokrata Párt jövőképét utasította el. A mostani szerepkörben akarja megtartani az EU három vezető intézményét, sőt ezek mellé kíván rendelni egy olyan parlamenti kamarát, melyben a nemzeti parlamentek képviselői ülnének. A lap szerint a franciák úgy kívánnak módosítani az intézményi struktúrán, hogy az feleljen meg a bővítés kihívásainak, de azért maradjon lényegileg változatlan. A Le Soir szerint a Jospin-beszédet nem kell úgy értelmezni, mint ami az Egyesült Államok ellenében akarná építeni Európát, csupán azt akarja, hogy az EU vegyen részt egy demokratikusabb és igazságosabb rend kialakításában. Nem így látja ezt az amerikai Wall Street Journal Europe, mely szerint az európai baloldal kifogyott az ötletekből, és mára már csak USA-ellenes szólamokat tud hangoztatni. A konzervatív lap megszámolta, hogy Jospin hat ponton is bírálta az Egyesült Államokat, és az állítólagos szövetséges beszéde sokban hasonlított egy Konsztantyin Csernyenkó nevű, egykori szovjet vezér által mondott felszólaláshoz. A tekintélyes amerikai lap is megjegyezte, hogy a beszéd annak a Jacques Delors-nak a politikai öröksége volt, aki tízéves európai bizottsági elnöksége alatt keresztülvitte a versenyellenes munkaerő-piaci korlátozásokat, és más módokon is torzította a piaci törvényeket.
A brit reagálás Jospin beszédére a választási kampány jegyében zajlott. A Nagy-Britannia EU-n belüli periférikus szerepét megszüntetni kívánó Tony Blair kormányfő kényelmetlen helyzetbe került, mikor Jospin beszédének azon pontjait kellett választói számára interpretálnia, melyek az egyes tagok társasági adótörvényeinek az igazságos verseny érdekében történő harmonizálásáról szóltak. A hagyományosan euroszkeptikusabbnak mondott brit sajtó Jospin üzenetéből elsősorban azokat a pontokat ragadta meg, melyek gazdasági vonatkozásúak. Az egyébként Blairhez hasonlóan baloldali platformon álló Jospin jövőképében ugyanis szerepel egy európai "gazdasági kormány" felállítása, egy egységes uniós társadalmi szerződés, azaz az elbocsátások, a jövedelemszabályozás és a munkahelyek minőségének meghatározása európai szinten, illetve a büntetőjogi és belügyi törvények további harmonizálása, melyek nem feltétlenül csengenek jól a britek többségének fülében a választások előtt két héttel. Bár a munkáspárt cáfolta, hogy megkereste volna a francia kormányfőt azzal a kéréssel, hogy időzítse a június 7-ei brit választások utánra beszédét, Blair kormányfő a beszéd után rögtön kárminimalizálásba kezdett: megszakítva kampányát, nyilatkozatban elhatárolódott az adótörvények további európai egységesítésétől. A közvélemény-kutatások szerint a baloldallal szemben igencsak lemaradt konzervatívoknak jól jött a francia megnyilatkozás. Szerintük ez jól mutatja, hogy az európai szuperállam felé halad az integráció, és Nagy-Britanniára is csak a teljes beolvadás várhat, amennyiben magáévá teszi az eurót.
2001. 06. 02. (V/22)
