hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Moszkva felveszi a kesztyűt
Bush első találkozója Putyinnal

2001. 06. 23.
Bush elnök európai villámkörútja a Putyin-találkozóval ért véget Ljubljanában. Az amerikai elnök személyes síkon magáénak mondhat bizonyos eredményeket, ám a vitás kérdések terén nem haladtak sokat előre. Bush nem hajlandó támogatni az 1997-es Kyoto-egyezményt, amely az általános felmelegedést okozó gázok kibocsátásának szintjét igyekszik szabályozni, megkérdőjelezvén annak tudományos alapját. Az európai országok nagy többsége ugyanakkor nem nézi jó szemmel Bush rakétavédelmi pajzsának terveit, és felmerül a kérdés, mennyivel szilárdabb tudományos alap biztosítja annak sikeres működőképességét.



Orosz békefenntartók köszöntik Vlagyimir Putyint Koszovóban. Moszkvának fontos a Balkán Fotó: Reuters

A Bush–Putyin találkozó bizony meglepetéssel szolgált. Ritkán fordul elő, és a legmerészebb várakozásokat is meghaladta, hogy két új államfő olyan bizalmas baráti kapcsolatot alakítson ki egy rövid tárgyalás alatt, mint ez a két személy. Hogy ez az építő jelleg? új kezdet valóban maradandó és igazi társas viszony lesz-e a jövőben is, az attól függ, hogyan folytatják majd az egyelőre igen vázlatosan és nagy vonalakban körülírt együttműködést. Putyin figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy ha kifejleszti a rakétavédelmi pajzsot Moszkva beleegyezése nélkül, a lépés komoly feszültséget hozhat létre a két ország viszonyában. Az intő szó azonban szokatlanul enyhének tűnt egy sajtóértekezlet keretein belül, amelynek hangvétele és légköre meglepően meleg és barátságos volt. A két államfő egy hónap múlva ismét találkozik majd Olaszországban; ezenfelül Bush meghívta texasi birtokára orosz kollégáját, amit Putyin azzal viszonzott, hogy vendégül kívánja látni új barátját Oroszországban. 

A mámor azonban gyorsan elszállt, mivel Bush elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Condoleezza Rice már vasárnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok akár Oroszországgal, akár nélküle hozzákezd a rakétavédelmi pajzs kivitelezéséhez. Putyin hétfőn majd háromórás sajtótájékoztatón válaszolt, kifejtve: amennyiben az Egyesült Államok egyoldalúan megkezdi egy rakétavédelmi rendszer kifejlesztését saját, illetve szövetségeseinek területe felett, akkor Oroszország is több robbanófejjel szereli fel, illetve feljavítja hadászati atomfegyvertárát – ezzel ugyan visszájára fordítja a fegyverkorlátozás utóbbi évtizedekben elért eredményeit, de biztosítja, hogy ellensúlyozni tud egy ilyen pajzsot. Hangsúlyozta: bár megelégedésére szolgál Bush elnök ígérete, hogy Washington és Moszkva az elkövetkező hónapok során együttműködve fogja tanulmányozni az amerikai államfő tervét egy új, rakétavédelmet is magában foglaló biztonsági keret létrehozására, Oroszország ugyanakkor éberen figyeli az egyoldalú amerikai lépéseket. Országa nem óhajt azzal fenyegetőzni, hogy megelőzi az amerikai tevékenységet, de fokozni fogja nukleáris erőit, figyelmen kívül hagyva azokat az érvényben lévő szerződéseket, amelyek jelenleg előírják a több robbanófej kiküszöbölését. "Amikor olyan kijelentéseket hallunk, hogy programok végrehajtásra kerülnek akár velünk, akár nélkülünk, nos, nem kényszeríthetünk rá senkit olyan dologra, amit szeretnénk, ha megtenne. Mi felajánljuk együttműködésünket. Amennyiben valaki nem látja szükségét az ilyen együttes munkának, járjon el tetszése szerint" – mondotta Putyin, majd hozzáfűzte: "Biztos vagyok benne, hogy az amerikai rakétavédelem legalább az elkövetkező huszonöt évre nem okoz jelentős kárt Oroszország nemzetbiztonságának. Mi azonban megerősítjük ütőképességünket, és több robbanófejjel szereljük fel rakétáinkat, ami csekély összegbe fog kerülni."

Ez persze mindkét ország részéről felrúgását jelentené a START1 és START2 szerződésnek, nem kevésbé az 1972-es ABM-egyezménynek. Megszűnnének mind az ellenőrzés, mind a felülvizsgálat követelményei, ami oda vezetne, hogy Oroszország ismét elrejtené képességeit és szándékait. "Az egyoldalú amerikai lépés lázas, ellenőrizhetetlen fegyverkezési versenyt eredményezne országunk és szomszédaink határai mentén" – szögezte le Putyin, aki egyébként első ízben említette meg: Oroszországnak érdekében áll annak biztosítása, hogy a kétoldalú tárgyalások eloszlassák Kína stratégiai aggodalmait. Peking ugyanis csak kisebb nukleáris rakétatárral rendelkezik, és attól tart, hogy az ilyen rakétavédelmi rendszerek megsemmisítenék az ország elrettentő erőit. "Igen fontos tevékenységünk átláthatósága, tehát egyetlen atomhatalomnak sem szabad úgy éreznie, hogy kimaradt valamiből, és két másik ország egyezményeket köt a háta mögött" – mondta. Putyin közölte azt is, hogy beszámolt a kínai elnöknek a csúcstalálkozóról.

A két ország között kezdődő tárgyalások remélhetőleg megoldják majd a válságnak ezt a lehetőségét. Mindenesetre már az is eredménynek mondható, hogy Bush elnök kielégítő kapcsolatot alakított ki Putyinnal, amire esetleg a jövőben támaszkodni lehet.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!