Vojislav Kostunica és Mádl Ferenc Budapesten Fotó: Reuters
Kostunica Mádl Ferenc köztársasági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a készülő kisebbségi törvény megszövegezésében a Jugoszláviában élő nemzeti kisebbségek is részt vettek, köztük a vajdasági magyarok öt szakértője. A jugoszláv elnök szerint a vajdasági magyarok lojálisak, jól együttműködnek a jelenlegi hatalommal. A Vajdasággal kapcsolatban a jugoszláv elnök megerősítette, hogy a decentralizáció híve, Mádl pedig hangsúlyozta Jugoszlávia területi sérthetetlenségének elvét.
A jugoszláv elnök hangsúlyozta: kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszenek a nagyhatalmakkal, az USA-val és Oroszországgal is. Ez némi változást jelent álláspontjában, hiszen a tavaly szeptemberi választások előtti kampány idején még "Nem a Fehér Palotának (Milosevics belgrádi rezidenciájának) és nem a Fehér Háznak" volt a jelszava. Nem volt hajlandó támogatni a daytoni egyezményt sem, mivel szerinte az igazságtalan volt a boszniai szerbek szempontjából. Megfigyelők szerint aligha érhetett volna el sikert a választásokon nacionalista szófordulatok nélkül, azonban a nyugati segélyek és szankciók eltörlésének az az ára, hogy Kostunica most kénytelen azt mondani, amit a Nyugat hallani kíván.
A sors fintora és a balkáni zűrzavaros viszonyok jellemzője, hogy Kostunica a hetvenes évek derekán éppen a szerb nacionalizmusról kialakított felfogása miatt került összetűzésbe Tito marsall rendszerével. 1974-ben fogadták el az új jugoszláv alkotmányt, amely nagyfokú autonómiát biztosított Koszovó számára. Az olyan szerb nacionalisták szerint, mint amilyen Vojislav Seselj és Kostunica, ez a politika aláásta a szerb állam egységét. Ugyanakkor, amióta a rendszerrel való összetűzése miatt a hetvenes években elveszítette az állását a belgrádi egyetemen, az országban a demokrácia és a liberális piacgazdaság egyik legelkötelezettebb hívének tartják. A jelenlegi elnököt rokonszenvessé tette a közvélemény előtt, hogy a kilencvenes évek elejétől nem a meggazdagodással foglalkozott, és soha nem kötött kompromisszumot Miloseviccsel – ellentétben más egykori ellenzéki vezetőkkel.
Elnökként nyilvánvalóan azzal szeretné tompítani a kampány idején hangoztatott Nyugat-ellenes retorikájának élét, hogy erősíti az uniós kapcsolatokat. David Owen egykori brit külügyminiszter nemrégiben rámutatott: "A Nyugatnak észre kell vennie, hogy nem lehet békét teremteni a Balkánon olyan szerb kormány nélkül, amely a szerbek érdekében szólal meg."
Kostunica nem minden irónia nélkül jegyezte meg Budapesten: eddig több külpolitikai sikert értek el, mint amennyit otthon fel tudnak mutatni. Magának Milosevicsnek a sorsa is fontos tényező mind a bel-, mind a külpolitikai játszmában. Mint ismeretes, az exdiktátort április elején tartóztatták le Belgrádban korrupció vádjával, de Dusan Mihajlovics belügyminiszter szerint olyan súlyú bűnök elkövetésével is vádolják, amelyekért akár halálbüntetés is kiszabható. Milosevics tagadja, hogy a jugoszláv államháztartásból származó több százmillió dollárt saját céljaira használta volna fel, azt azonban elismerte, hogy a hatalmas összegek a boszniai és a horvátországi szerbekhez csordogáltak, akik hasztalan próbálták megakadályozni a két köztársaság kiválását Jugoszláviából. Zoran Djindjics szerb miniszterelnök szerint Milosevics valószínűleg megrendelte személyes és politikai ellenfeleinek meggyilkolását is. Kostunica a Time-nak adott nyilatkozatában utalt arra, hogy bár a szerbek személyi kultuszt alakítottak ki Milosevics körül, a külvilág ezt még tovább erősítette.
Kostunica eleinte ragaszkodott ahhoz az állásponthoz, mely szerint a hágai Nemzetközi Törvényszék szerbellenes, és Milosevicsnek "elsősorban saját népének" kell elszámolnia, ugyanakkor egyre gyengébbnek mutatkozik az ellenállás a törvényszék kiadatási kérelmével szemben. Kostunica szerint viszont Milosevics azonnali bíróság elé állítása Hágában veszélybe sodorná a még törékeny demokratikus folyamatot.
2001. 06. 23. (V/25)
