Falun Kung-tagok tiltakozó túrát indítottak Seattle-től San Franciscoig. Nem a pekingi olimpiára készülnek Fotó: Reuters
1999. április 25-én a Falun Kung jó tízezernyi híve a biztonsági szervek legnagyobb meglepetésére megjelent Peking központjában, és csöndes tiltakozó gyűlést tartott. Három hónapba telt, mire a párt- és kormányszervek felocsúdtak, hogy aztán annál erőteljesebb hadjáratot indítsanak az első számú belső ellenséggé előléptetett (jóllehet, politikai célokat meg sem fogalmazó) vallási mozgalom ellen. Nekilendült a pártállami propaganda, új törvényeket hoztak, mozgósították a tömegszervezeteket és bevetették az elnyomás gépezetét: a Falun Kung újabb megmozdulásait másodpercek alatt szétverik, az aktivistákat bebörtönzik, még többet bírósági eljárás nélkül munkatáborokba hurcolnak, a Falun Kungot pedig – a szektákról nyugaton folyó vitákra is tudatosan célozva – babonát terjesztő, kártékony és agresszív szektának bélyegzik.
Ennek a "szektának", amelyet 1992-ben hívott életre az akkor 41 éves Li Hong-zsi, saját adatai szerint ma már hetvenmillió híve van Kína-szerte. A hatóságok szerint csak kétmillió. Ha netán túlzottnak véljük is az előbbi számot, az utóbbi viszont nem indokolja a pártállam által ellene indított kampány arányait.