hetilap

George Bush elnök egy asztalosműhelyben Fotó: Reuters

1991-ben felbomlott a Szovjetunió, de Oroszország utódállamként továbbra is fenntartotta az érvényben lévő egyezményeket. Problémát okozott azonban az, hogy a biológiai fegyvereket betiltó szerződés például nem határozta meg pontosan az úgynevezett "védelmi" kutatásokat, nem mondta ki, hogy mely kutatások számítanak tilosnak, és nem adott módot a szerződésszegők megbüntetésére. Az egyezmény aláírását követő időkben pedig jó néhány ország áthágta az előírásokat. A Szovjetunióban például alkalmazottak tízezrei gyártották a lépfene, himlő és bubópestis kórokozóit hordozó fegyvereket, Irak pedig a nyolcvanas évek végén villámprogramot indított saját baktériumfegyver-tárának létrehozására. Mindkét ország ragaszkodott ahhoz az állításhoz, hogy lépéseik védelmi célokat szolgálnak. 

Amerikai hírszerző források már gyanakodtak arra, hogy Moszkva és Bagdad titokban baktériumfegyvereket gyárt, de az ügyre csak jóval később derült fény, néhány iraki és szovjet vezető disszidálásakor. A baktériumfegyverek esetleges elterjedése miatti aggodalom fokozódott, amikor növekedett az amerikaiak ellen elkövetett terrorcselekmények száma, óriás léptekkel haladt előre a génsebészet, és felbomlott a Szovjetunió, ahol biológiai fegyverek gyártásában jártas tudósok ezrei maradtak állás nélkül, akiket gyakorlatilag bárki a saját szolgálatába állíthatott. 

A kilencvenes években a CIA és egyéb hírszerző szervek fokozottan igyekeztek tájékozódni más országok biológiai kutatóprogramjairól, különös tekintettel a volt Szovjetunióra, Iránra, Irakra és Líbiára. A hangsúlyt a támadás esetén felhasználható baktériumokra fektették. 1997-ben pedig a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA megindította a Clear Vision ("Tiszta látás") nev? programot, melynek középpontjában egy baktériumhordozó fegyverrendszer állt. Az előzetesen nyilvánosságra nem hozott tervek Clinton elnöksége alatt kezdődtek, és a Bush-kormány valamennyit magáévá tette, sőt szándékában áll kiszélesíteni. A CIA létrehozott és kipróbált egy szovjet mintájú baktériumbomba-modellt, amelyről vezetői úgy vélték, hogy forgalomban van a nemzetközi piacon. A Pentagon szakemberei egyidejűleg a nyílt kereskedelemben beszerezhető anyagokból felépítettek egy baktériumgyárat a nevadai sivatagban – bizonyságul arra, hogy egy terrorizmust támogató állam milyen könynyedén felépíthet egy üzemet, hogy kilószámra termelje a halálos baktériumokat. A Bush-kormány egyik magas rangú tagja kifejtette: valamennyi projekt teljes összhangban áll a biológiai fegyvereket betiltó szerződéssel, és szükséges az amerikaiak védelmének biztosítására a növekvő veszély ellen.

Egyes körök azonban aggodalommal tekintenek az ilyen megfontolásokra, és úgy vélik, hogy ezek az akciók a szerződésszegés felé haladhatnak, ha máris túl nem lépték a határokat. Sokaknak nem megy a fejébe, hogy Bush elnök fel akarja mondani az 1972-es ABM-egyezményt is egy rakétavédelmi pajzs miatt, sőt esetleg hajlandó tárgyalni Kínával a betiltott föld alatti atomkísérletek folytatásáról. Még a szövetségesek közül is sokakban felmerül a kérdés: vajon mi az egész dolog célja? Talán újabb hidegháború?

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek