A berlini Bundestag (egy híján) valamennyi politikai csoportja helyesnek tartja a tálib rezsim és "vendégük", Oszama bin Laden terrorista vezér ellen indított támadást: a fegyveres akciót csupán a (posztkommunista) Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) ítéli el. A parlament falain kívül már hangosabb volt e héten a pacifista tiltakozás hangja. A fővárosban az Alexander Platz többször benépesült demonstrálókkal és Hamburgtól Göttingenig is iskolások és felnőttek ezrei vonultak az utcára háborúellenes jelszavakkal. Hétvégére Berlinben és Stuttgartban hirdettek látványos, valamennyi generációt megszólító béketüntetést az újabb afganisztáni vérontás ellenzői.
Megfigyelők szerint a két, hétvégére bejelentett tiltakozó tüntetés mellett spontán demonstrációk is várhatók az NSZK-ban, s ezekhez is csatlakoznak majd a bő hárommilliós németországi iszlám vallási közösség egyes aktivistái. A hivatalos statisztikák mintegy 80 ezerre teszik az EU legnépesebb országában élő afgánok számát, ami az összlakosság 0,1 százalékának felel meg.
Nincs irigylésre méltó helyzetben e hetekben Otto Schily szövetségi belügyminiszter. A német kormány legidősebb, hatvankilenc éves tagja óva int a pániktól, de lehetséges merényletektől tartva a szövetségesek militarista akciójának nyitányával egy időben tovább szigorította a határellenőrzést és a veszélyeztetett közintézmények védelmét. A reptereken, katonai bázisokon kívül elsősorban a diplomáciai létesítmények megóvására fordít nagy figyelmet a határőrség és a rendőrség. Az USA, Nagy-Britannia és Izrael követségi épületeit szinte hermetikusan körülzárták, és ilyen ostromállapotra emlékeztető kép tárult a Hetek tudósítója elé a berlini Reichstagnál, a kancellári hivatalnál, a külügyminisztériumnál és az aranyozott kupolás, másfél évszázados ("Új") zsinagógánál is. Az afganisztáni megtorló akció támogatói és ellenzői egyaránt eszkalációtól tartanak – ezt tükrözi többek közt a turizmusban világbajnok németek megcsappant utazási kedve is.
2001. 10. 12. (V/41)
