A mekkai nagymecset. Oszama bin Laden családja építette újjá Fotó: Reuters
A szeptember 11-e után kirobbant konfliktus egyik legjelentősebb momentuma bin Ladennek Szaúd-Arábia népéhez intézett felhívása volt, amely a jelek szerint termékeny ta-lajba is hullott. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter, aki a múlt héten a Szaúd uralkodócsalád tagjaival kezet rázott, és a terrorizmus elleni harc szükségességéről cserélt eszmét, Rijád belvárosának bármely kávéházába betérve merőben más képet kapott volna vendéglátóiról. Ott ugyanis – nyugati tudósítók szerint – a tévéközvetítéseket követő szaú-
di hazafiak honfitársukat, Oszama bin Ladent hősként üdvözölték. Az újságíróknak nyilatkozók többsége szerint Amerika közel-keleti arrogáns közbeavatkozásaiért, kiváltképpen Izrael támogatásáért fizetett nagy árat. Még a mérsékeltebbek is jogosnak érzik bin Laden legfőbb követelését: az arab országban állomásozó "keresztesek" – az amerikai hadsereg – kilakoltatását.
A militáns iszlám népszerűségéért szakértők szerint az elmúlt két évtized folyamatos gazdasági hanyatlása a felelős. A nemzeti össztermék (GDP) a húsz évvel ezelőtti érték felére esett vissza, így az olajeladásból származó, eddig kimeríthetetlennek tetsző bevétel a fiatalokat már nem képes úgy ellátni, ahogy egykor a szüleiket. A hetvenes évek óta a szaúdiak első nemzedékének kell beszűkült lehetőségekkel és növekvő munkanélküliséggel szembenéznie, s mivel a lakosság csaknem hatvan százaléka 25 év alatti, a recesszió számottevő réteget tesz elégedetlenné. Olyannyira, hogy mára kérdésessé vált: a világ legjelentősebb olajkitermelő területe fölött uralkodó Szaúd dinasztia képes lesz-e politikai stabilitását megőrizni a harcias iszlám nyomásával szemben. Washingtonhoz fűződő szövetségüket az 1932-ben Abdul Aziz ibn Szaúd által alapított királyság uralkodói eddig is nehezen tudták "eladni" népüknek, sőt a Nyugat-barát kormányzó elitnek éppen úgy sikerült több vihart is átvészelnie, hogy nagyobb moz-gásteret engedett a fundamentalizmusnak. Ez azonban káros magvetésnek bizonyult, hiszen a dollármilliárdokkal pénzelt iszlám egyetemek vallási aktivisták ezreit termelték ki, akik nem találnak munkát.
Abdul Aziz szaúdi herceg New Yorkban Fotó: Reuters
2001. 10. 19. (V/42)
