"Az éjszaka állandóan puskaropogás volt körülöttünk
Mintegy 60 hadra fogható fiatal és öreg kórházi dolgozó őrizte a kórház területére vezető két bejáratot
A hadsereg és a rendőrség egyelőre ura a helyzetnek
" – mondta el lapunknak egy Kánóban dolgozó magyar orvos.
"Miközben beszélek Önnel, látom, ahogyan egy emberi test lángol az utcán" – nyilatkozta a vérengzés alatt telefonon egy kánói, aki a többnyire nem muszlimok lakta Szabon Gari kerület lakosa. A jelentések szerint a helyszínre vezényelt rendőrök és katonák buszokkal szállították a sok száz sérültet a helybéli kórházakba.
"Utasítást kaptunk, hogy minden tüntetőt azonnal lőjünk le" – jelentette ki a nigériai Kánó város központi rendőrségének egyik tisztje a Reuters hírügynökségnek. Oluszegun Obaszanjo elnök a szomszédos államokból rendelt rendőröket és katonákat a kétmilliós Kánóba, hogy tankokkal és páncélozott járművekkel járőrözzenek a városban. Szürkülettől reggelig kijárási tilalmat rendeltek el, civil járművek még nappal sem mehetnek az utcákra. Vasárnap állig felfegyverzett katonák őrizték az istentiszteletekre merészkedő hívőket.
A mostani vérengzés pénteken kezdődött, amikor több száz muszlim hívő fiatal vonult fel a péntek délutáni muszlim imákat követően tiltakozásképpen az Afganisztánt érő amerikai katonai csapás láttán. "Az amerikaiak hitetlenek", "Hagyjátok békén bin Ladent" – kiáltották a tüntetők, akiket a rendőrök könnygázzal próbáltak szétoszlatni. A Galadima nev? főutcán a tömeg "Allah akbar!" kiáltásokat hallatva gyújtott fel épületeket, így több nigériai újság épületét.
A lakosok közül egyesek rendőrségeken kerestek menedéket, megint mások otthonaikban rejtőzködtek.
A megfigyelők szerint
a tüntetést a Muszlim Forradalmárok elnevezés? radikális csoport szervezte, amely Ibrahim El-Zak Zaky sejk iszlámista mozgalmából nőtt ki. Zaky egy jól ismert nigériai politikus és vallási vezető volt, aki azért harcolt, hogy Nigéria iszlám állammá váljon. A kormány Zakyt veszélyesnek találta, és a kilencvenes években börtönbe is zárták.
Ostor és kézlevágás
A vallási ellentétek Nigériában azt követően éleződtek ki, hogy a főként muszlimok lakta északi országrész több államában, így Kánóban is, nemrégiben vezették be a sáriját, a rendkívül szigorú iszlám törvényt. Ahol bevezetésre került a sárija, több esetben a tolvajok kezét levágták, nőket pedig nyilvános megszégyenítő ostorozással büntettek meg.
A kánói villongások komoly veszélyt jelentenek az olajtermelő Nigériára nézve, hiszen Kánó az ország északi részének legnagyobb városa, és az iszlám szélsőségesek melegágya. Szeptemberben legalább 165 ember vesztette életét Josban, szintén vallási villongások során.
Nigéria Afrika legnépesebb országa, a 110 milliós lakosság nagyjából fele-fele arányban muszlim és keresztény vallású. Az elmúlt két évben sok ezren estek áldozatul vallási eredet? harcokban Nigériában. A hatóságok az áldozatok valós számát rendszerint letagadják, nehogy újabb bosszúhadjáratok induljanak.
2001. 10. 19. (V/42)
