Közép-európai miniszterelnökök. Orbán Viktor balján Miller lengyel, Nastase román és Dzurinda szlovák kormányfő
Persze a valóban meglepően enyhe hangulat nem feltétlenül azonos a problémák megoldásával. Lehet, hogy csak a pillanatnyi helyzet átmeneti következménye, és a státustörvény kapcsán a kampány hamarosan a régi hevességgel folytatódik. Az is lehet, hogy átmegy egy másik kampányba, mondjuk a Sapientia ellen: a helyi román szervezetek heves harcba kezdtek, amiért az egyetem csíkszeredai részlegében bemutatták a Duna TV dokumentumfilmjét a székely megyék románosításáról.
Sok oka lehet annak, hogy Nastase és csapata most épp csitítja a botrányt. Gyanítható, hogy a kormányfő és Iliescu elnök washingtoni látogatása során nem kapott megerősítést arra, hogy Románia profitál a kampányból. Hogy egy vitatott értelmezés? mondat a magyarországi uniós jelentésben az európai normákkal ellentétesnek minősíti a törvényt, nem változtat azon, hogy a Romániára vonatkozó jelentés keményen hiányolja a valóságos integrációs erőfeszítéseket. Nehéz megítélni hogy most épp mit remélnek vagy mit nem remélnek a román politikusok a NATO-tagság ügyében: gyaníthatóan nem akarják az esélyt a minimálisra csökkenteni a vita elmélyítésével.
Egy viszont sajnos biztos: a békülékeny hang mögött sem érzékelhető annak fel- és elismerése, hogy a magyarok hátrányos helyzetben vannak Romániában, érthető a támogatásuk. A nyilatkozatokból továbbra is süt a felháborodás, amiért Magyarország megengedheti magának, hogy segítse őket, méginkább, amiért a romániai magyarok ezáltal több perspektívát kapnak, mint a romániai románok.
Ráadásul azt sem tudni, mi van abban a paksamétában, amit Orbán Bukarestben kapott: a megoldás esélye vagy a kapcsolatok időzített bombája. Ha a dokumentum azoknak a kifogásoknak tételes összefoglalója, amiket eddig rendezetlenül és ötletszerűen emlegettek, akkor a románok olyan státustörvényt követelnek, amely maximum a könyvtárhasználat terén nyújt előnyöket a romániai magyaroknak.
Nastase korábban elkotyogta, hogy a jelenlegi magyar vezetéssel nem akar, nem fog megegyezni – talán azért volt ilyen derűs a bukaresti találkozó, mert a román kormányban először merült fel, hogy a következő négy évben is Orbánékkal kell küszködniük. Nastase abban (is) téved, hogy a törvény nem egy nacionalista kormányzat produktuma, hanem a félelemé, hogy Magyarország uniós tagsága és Románia lemaradása elszakítja a határon túliakat az anyaországtól és saját jövőjüktől. Márpedig ez akkor is reális félelem, akkor is megoldandó kérdés, ha tavasztól új koalíció vezeti Magyarországot.
2001. 11. 23. (V/47)
