Egy afgán férfit borotválnak Kabulban. Arculatváltás Fotó: Reuters
"Két lehetoség van: vagy sikerül olyan információhoz jutnunk, amely segítségével rajtaüthetünk Oszama bin Ladenen, vagy pedig – a déli helyzetet látva – valaki feladja ot, például egy, a pozíciójára töro helyi vezeto. Akárhogy legyen is, mindenképpen elkapjuk" – ígérte Geoff Hoon védelmi miniszter. Számos afgán harcos igyekszik nyomra vezetni az amerikaiakat, vagy annak reményében, hogy végre megszabadulhat bin Ladentol, vagy pedig azért, hogy hozzájusson a csekélynek éppen nem mondható jutalomhoz.
Értesülések szerint bin Laden a védelme érdekében életüket is kioltani kész testorei társaságában egyik búvóhelyrol a másikra utazva próbál menekülni a rá vadászó katonák elol – ameddig egyáltalán teheti. A keresést mindenesetre nehezíthetik az ismert terepviszonyok, valamint az a tény, hogy Afganisztánban van a világ legtöbb taposóaknája. További problémát jelenthet, hogy a terroristavezérnek állítólag legalább tíz hasonmása van, s jelenleg mindegyikük Afganisztánban tartózkodik. Az sem kizárt, hogy egy hasonmás foszereplésével Oszama megrendezi saját halálát.
Kiszámíthatatlan a vezér házi prófétájának számító Omar molla következo
lépese is. Omar a héten már egyszer megüzenete a tuzszünetet, majd egy álomra
hivatkozva kijelentette, a tálibok uralma túléli az amerikaiakét.
Nagyon sok a félrevezeto információ is: a hétvégén például a tálibok
pakisztáni küldötte, Mullah Abdul Salam Zaeef azt nyilatkozta, hogy bin Laden
feleségeivel és gyermekeivel elhagyta Afganisztánt. Késobb azonban ezt
visszavonva azt állította, hogy a terroristavezér mégis Afganisztánban van,
és a hegyek között rejtozködik. A Pentagon mindenképpen ez utóbbi verziót
fogadja el, s úgy véli: bin Laden a Kandahar és Dzsalalabad közti területen
bujkál. Az amerikai csapatok, valamint a segítségükre levo különleges
brit alakulat, a SAS katonái minden utat lezártak, és ha találkoznak bin
Ladennel, "nem fogják megkérdezni tole, hogy meg akarja-e adni magát"; a
parancs azonnali tüzelésre szól. Bárki repít is golyót bin Laden 25 millió
dollárt éro fejébe, nem kell attól félnie, hogy hazájába visszatérve bíróság
elé állítják.
Tony Blair brit miniszterelnök ezzel szemben "igazságos" tárgyalást
szorgalmaz. Pacifista csoportok szintén ellenzik a mindenféle jogi bonyodalmat
mellozo, "peren kívüli megoldást", azzal érvelve, hogy ezt egyetlen
civilizált ország sem engedheti meg magának. A Pentagon azonban valószínuleg
éppen ettol a verziótól tart a legjobban. Jóllehet arra számítanak, hogy
bin Laden és szervezete a végsokig harcolni fog, és nem adja meg magát,
semmit sem akarnak a véletlenre bízni. Nem véletlenül került sor a bin
Laden szócsöveként muködo kabuli al-Jazeera televízióállomás sokat
vitatott lebombázására. Katonai szakértok szerint ugyanis még az is elofordulhat,
hogy egy hajmereszto ötlettel eloállva bin Laden videofelvétellel megüzeni
a világnak: feladja magát, ha igazságos, nemzetközi bíróság elotti tárgyalást
biztosítanak a számára. S hogy miért tenne így? Egyszeruen azért, hogy még
többet ártson ellenségeinek. Letartóztatása és bíróság elé állítása
ugyanis remek apropót kínálna további arab öngyilkos merénylok aktivizálására,
akik szeretett vezérük érdekében gondolkodás nélkül robbantanának fel, például
atomeromuveket, vagy engednének szabadon egy-két halálos vírust. Nem
meglepo tehát, hogy az amerikai emberek zöme úgy véli, bin Ladennel szemben
kizárólag egyfajta igazságszolgáltatás létezik: egy golyó a tarkójába.
Amíg azonban erre sor kerülne, Afganisztánban tovább dúl a harc. Oszama bin
Laden elit szervezete, az al-Kaida többnyire arab és pakisztáni tagjai már a
tálibokat is lemészárolják, hogy azok ne adhassák fel magukat az Északi Szövetségnek.
Az ötvenéves Mohamed Ibrahim, akinek sikerült elszöknie Kunduzból, azt meséli,
hogy egy külföldi származású parancsnok százötven helybeli afgán tálibot
lövetett le. Beszámolója alapján a vérengzésre múlt pénteken került
sor, azt követoen, hogy egy helyi parancsnok, Mirai Naseri vezetésével ezer
afgán tálib átállt az Északi Szövetség oldalára. "Minden üzletet bezárattak,
fegyveres tálib katonákon kívül egy lélek sincs az utcákon. Az emberek túlságosan
félnek, ezért megbújnak az otthonaikban, és senki sem merészkedik ki az utcákra".
Az al-Kaida együttmuködésre, fegyveres harcra kényszeríti a helyieket, a
vonakodókat szintén megverik vagy megölik.
A harcok a tálibok uralmának egyre közelgo végleges felszámolásával sem
szunnek meg Afganisztánban – máris jól láthatók egy kibontakozó hatalmi
harc jelei. Idoközben visszatért ugyan Kabulba a tálibok által öt éve eluzött
elnök, Burhanuddi Rabbani, o azonban korántsem élvezi az Északi Szövetség
osztatlan támogatását. Vannak, akik inkább a római számuzetésben élo
Zahis sahot szeretnék újra az ország élén látni.
Az Északi Szövetségben elsosorban üzbégek, tadzsikok, hazarák, valamint
kis számban patanok vannak. A talibán megdöntésének közös célja többé
nem képes háttérbe szorítani a sok hadúr, hadvezér között hosszú ideje
fennálló feszültségeket. Egyes jelentések szerint a Mazar-i-Sharifot
elfoglaló triumvirátus – az üzbég Rashid Dostum, a tadzsik Atta Mohamed és
a hazara Ustad Mohaqqiq generálisok – máris felosztották maguk között a várost,
amivel sikerült visszaállítaniuk az 1992-es polgárháború kirobbanásának
állapotát. A köztük levo villongások kiújulásával az is elofordulhat,
hogy a tálibok ezt kihasználva területeket tudnak visszafoglalni.
Újságírók tragédiája
Kabul mellett
2001. 11. 23. (V/47)
