A törvény haragot szül

Szlovák határőrök. Magyarok mindkét oldalon Fotó: Reuters

A románokhoz hasonlóan a szlovák politikusok sem késlekednek a "magyar kártya" kijátszásával: a Jan Slota-féle nacionalisták a Magyar Koalició Pártjának parlamenti képviselőit egyenesen a mandátumuktól fosztanák meg, valamint a szlovák-magyar alapszerződés visszavonását követelik. Ezt Eduard Kukan külügyminiszter szerencsére szélsőséges megoldásnak tartja.

Dzurinda miniszterelnök a múlt héten azt nyilatkozta, kérni fogja a magyar felet, hogy Szlovákiát vonják ki a státustörvény alól, Ausztriához hasonlóan. Rudolf Schuster elnök is hangsúlyozta, hogy a kormányt felelősség terheli, mert nem kezdett korábban magasabb szint? tárgyalásokat a magyarokkal. A státustörvényre vonatkozó ellenérzés a kormánypártok sajátja is. Nem tartják helyénvalónak, mivel mindkét ország az EU-ba tart, ahol a határok csak jelképesek, és az is zavarja őket, hogy Orbán stratégiai győzelemről beszélt a státustörvény elfogadásakor. Január végén az ellenzék megszavazhatja, hogy napirendre kerüljön a státustörvény a parlamenti ülésen. Ha ez megtörténne, akkor a nacionalista pártoknak jó alkalmuk lesz magyarellenességük bizonyítására.

A szlovák kormányt egyébként nem az zavarja, ami Romániát: a magyar munkavállalással különösebb gondja nincs, hanem inkább azzal, hogy szlovákiai magyar családok nemzetiségi alapon támogatáshoz jutnának. A liberális lapok ezt nem tartják olyan nagy tragédiának, de a kommentárokban kiemelik, hogy a törvény mindenképpen diszkriminatív, túlhaladott és nem európai gondolkodásmódra vall. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Szlovákiában is választási év van, és magyarellenességgel sok szavazatot be lehet gyűjteni.

Jelenleg a kormányzásban is részt vállaló Magyar Koalíció Pártja (MKP) ugyanakkor hangsúlyozza, hogy kétoldalú egyezségnek kell születnie, mivel jogi szempontból semmilyen külföldi törvény nem lehet érvényes Szlovákiában, amíg nem születnek meg a szükséges szlovák rendelkezések. Ezek szerint fölösleges a hisztéria, a szlovák kormánypolitikusok viszont nem ezt hangsúlyozzák. Ennek két oka lehet: szeretnék megmutatni válsztóiknak, hogy ők sem annyira magyarbarátok. A másik ok egyszerűen a hozzá nem értés lehet. Szigeti László oktatási államtitkár szerint a szlovák oktatási minisztérium megalapozatlan, ellentmondásokkal teli, negatív hangulatot keltő állásfoglalást adott ki. Sok esetben a jogszabály tartalmának konkrét ismerete nélkül próbálják véleményezni a státustörvényt – nyilatkozta Szigeti a pozsonyi Új Szónak. A szlovákiai magyar poltikusok szerint a státustörvénynek erkölcsi jelentősége van, ez egyfajta minimális jóvátétel, amelyre a szlovákiai magyar nemzetrész évtizedek óta vár.

Eduard Kukan külügyminszter visszautasította a szélsőséges szlovák nemzeti erők indítványait, miszerint válaszul az "arrogáns magyar kedvezménytörvényre" Szlovákia mondja fel a magyar–szlovák alapszerződést, hívja haza budapesti nagykövetét és helyezze kilátásba a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Kukan szerint az ilyen szélsőséges reakciókról szó sem lehet, a megoldást a magyar féllel folyó tárgyalások kínálják. A megegyezés már csak azért is kívánatos lenne, mivel az utóbbi három évben komoly előrelépés történt Szlovákia és Magyarország kapcsolatában, ráadásul egyszerre próbálunk az Európai Unióba kerülni. Ezért sokak szerint nem lenne jó, ha a kedvezménytörvény kapcsán megromlana a jószomszédi viszony, és emiatt még az uniós csatlakozás is veszélybe kerülne.

Igazolványért hivatalvesztés