Felvonulók az iráni fővárosban. Kinevetik a "Nagy Sátánt" Fotó: Reuters
Amerika és Irán közelmúltjából kiindulva sokan értetlenül állnak az iráni közvélemény felháborodásán. Iránban az Egyesült Államokat 1979 óta hivatalosan is "Nagy Sátánként" tartják számon. Az országban az izraeli zászlók mellett rendszeresen égetik az amerikai zászlókat is.
Hivatalos diplomáciai kapcsolat a forradalom óta nem létezik Irán és az Egyesült Államok között. A két ország között gazdasági kapcsolat sincs, mivel Washington a terrorizmus támogatásával vádolja Teheránt, ezért Iránra gazdasági szankciókat vetett ki.
Irán visszautasította Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter vádjait, melyek szerint Irán tálib és al-Kaida-harcosoknak ad menedéket. Teherán azt is tagadja, hogy a kormány titokban fegyvereket szállítana a palesztinoknak. A feszültség növekedését jelzi, hogy a napokban Sardar Zolghadr tábornok, az iráni forradalmi elitgárda főparancsnok-helyettese kijelentette, hogy ha Amerika megtámadja Iránt, az iráni hadsereg megsemmisíti a Perzsa-öbölben található olajmezőket.
Nézeteltérés jött létre Nagy-Britannia és Irán között is, miután Teherán elutasította az új angol teheráni nagykövet, David Reddaway személyét. Iráni konzervatív újságok azzal vádolták Reddawayt, hogy kém és zsidó. Anglia válaszul kijelentette, hogy korlátozni fogja Irán londoni nagykövetének mozgásterét, és a két ország kapcsolata ezután "kritikusabbá" válik.
"Jelenleg nincs tervben az, hogy más személyt jelöljünk ki a posztra" – áll az angol külügyminisztérium közleményében. Az esetre azt követően került sor, hogy Anglia kapcsolata Iránnal éppen kezdett pozitív fordulatot venni. 1998-ban Teherán kijelentette, hogy nem tesz erőfeszítéseket arra vonatkozóan, hogy az angol Salman Rushdie ellen kiadott halálos vallási fenyegetést végrehajtsa. Rushdie a Sátáni versek cím? könyvével haragította magára a muszlim világot. Az utóbbi időben Jack Straw angol külügyminiszter kétszer is ellátogatott Teheránba, amelyre huszonhárom éve nem volt példa.
2002. 02. 15. (VI/7)
