Újraindul az élet a katasztrófa sújtotta vidéken. Távol a segítség Fotó: Reuters
A Richter-skála szerinti 5,9-es erősség? földrengést hétfőn éjjel érzékelték először az afgán fővárostól, Kabultól mintegy száz kilométerre fekvő Baghlam tartományban. Ebben az időpontban az emberek többsége otthonában tartózkodott, és a sártéglából tapasztott rozoga kunyhók kártyavárként omlottak lakóikra. A rengés epicentrumában, Nahrin városában, illetve a környező falvakban gyakorlatilag minden elpusztult. "Nahrinban a lakóházak 90 százalékát lerombolta a földrengés és az utórengések" – mondta Ehsan Ahman Zahin, egy francia segélyszervezet képviselője. A rengéshullámokat a fővárosban, Kabulban, illetve a szomszédos Pakisztánban is érezték.
A katasztrófa következtében mintegy nyolcszázan vesztették életüket – az afgán hatóságok szerint a halálos áldozatok pontos számának megállapítása még heteket vehet igénybe –, és harmincezer ember maradt fedél nélkül. Az utakat elzárja a törmelék és a sár, a területet szárazföldi úton szinte lehetetlen megközelíteni, mivel a tálibok ellen harcoló Északi Szövetség korábban taposóaknákkal telepítette tele a Nahrin felé vezető utakat, hogy a tálib alakulatok ne vonulhassanak be a városba. A segélyszervezetek munkatársai ezért légi úton próbálják meg elérni Nahrint, ám a kevés rendelkezésre álló helikopterrel nincs lehetőség valamennyi sebesült kimentésére, a térségben pedig nincsenek sem kórházak, sem orvosok. A túlélők nemcsak az élelmiszerhiánytól, hanem a csípős éjszakáktól is szenvednek. Az áldozatok között egyébként százával vannak olyanok, akik a hosszú évekig elhúzódó háborúk miatt csupán pár hete térhettek vissza otthonaikba.
A húsz éve tartó harcok következményeivel megküzdeni próbáló, alig három hónapja működő ideiglenes afgán kormány képtelen megbirkózni a katasztrófával, ezért a nemzetközi közösség segítségét kérte.
A legutóbbi háborút követően szinte még alig kezdődött meg az újjáépítés, amit a bizonytalanság, a szárazság és az elmúlt hónapok földrengéssorozatai csak tovább nehezítenek. Az országban nincs kellő mennyiség? élelmiszer, nincs infrastruktúra, és nincs még bankrendszer sem – az ideiglenes kormány vezetőjének, Ha-mid Karzainak például legutóbb bőröndben kellett hazavinnie azt a több millió dollár segélyt, melyet baráti országok ajánlottak fel Afganisztánnak.
Szerdán erős utórengések és nyomukban földcsuszamlások akadályozták a segélyszállítmányok célba juttatását. Szeizmológiai szempontból Afganisztán Földünk legaktívabb térsége, mivel az évi mintegy 4,5 cm-es sebességgel mozgó eurázsiai és indiai tektonikus lemezek itt találkoznak egymással. A földrengések különösen a Hindukus hegységben gyakoriak. Március elején egy 7,2-es erősség? rengés rázta meg a térséget, ám az akkor nem okozott nagyon súlyos károkat, mivel a mostani esettől eltérően epicentruma a föld mélyében volt. A rengést követő földcsuszamlás mintegy százötven embert temetett maga alá. Januárban és februárban szintén voltak rengések, a mostanihoz hasonló erősségűre azonban legutóbb 1998-ban került sor, amikor közel tízezer ember vesztette életét, és otthonok tízezrei omlottak össze.
2002. 03. 29. (VI/13)
