Chavez melegít. Nem ígér bosszút Fotó: Reuters
Félő, hogy Latin-Amerika nyughatatlan tábornokai Bush kormányának reakcióit úgy értékelik, hogy szabad az út az államcsínyek előtt, ha meg akarnak szabadulni a "bajkeverő" civil vezetőktől. Figyelemre méltó az is, hogy Venezuela az USA harmadik legnagyobb kőolajszállító partnere, és a hivatalában ismét megerősített elnök nem rejti véka alá szimpátiáját az amerikaiaknak oly sok fejtörést okozó Irak, Irán és Kuba irányában.
Az elégedetlen tábornokok két napra letartóztatták Chavez elnököt, miután egy nappal korábban a vezető ellen tüntető tömegben mintegy húsz ember lelte halálát. Meglepő módon ugyanazok a tábornokok egyengették az elnök
útját vissza a hatalomba, akik előzőleg megpróbálták eltávolítani.
A hadsereg vezetői szerint a Chavez-vezetést felváltó átmeneti kormány még mélyebb konfliktusba sodorta volna az országot, mivel fel akarta oszlatni a parlamentet, illetve a legfelsőbb bíróságot, és hatályon kívül készült helyezni az alkotmányt. A katonatisztek szombat este állították félre Pedro Carmona ismert üzletember átmeneti kormányát, hogy ugyanők előkészítsék Chavez visszatérését.
A főváros, Caracas nyugati szegénynegyedének lakói, akik 1998-ban az elnöki székbe segítették Chavezt, lelkesen üdvözölték az elnök visszatérését, a keleti oldalon viszont, ahol tehetős orvosok, vállalkozók és egyetemisták élnek, a legújabb dél-amerikai diktátorként emlegetik vezetőjüket.
Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy Carmona hatalomra kerülésének napján egy magas rangú amerikai vezető kapcsolatba is lépett vele, sőt Chavez fogva tartásának helyén amerikai rendszámú repülőgépet vélt látni, bár nem késlekedett leszögezni: az államcsíny gyökerei országában vannak. Otto Reich, a nyugati félteke ügyeiért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes hívta fel a Chavezt felváltani akaró Carmonát, hogy megpróbálja lebeszélni a parlament feloszlatásáról, mivel az "butaság lenne", és tiltakozást váltana ki. A kiszivárogtatott hírrel az amerikai kormányzat eredetileg azt igyekezett alátámasztani, hogy Venezuela demokratikus berendezkedését féltette, miközben Reich beszélgetése inkább gyanút keltett: nem az amerikai illetékesek írták-e a hadsereg és az üzleti világ vezetői koalícióját képviselő Carmona hatalomváltásának forgatókönyvét. Az amerikai kormány tagjai mindenesetre élénken tagadták, hogy bármilyen előzetes információval rendelkeztek volna az államcsínyről, vagy bátorították volna az öszszeesküvőket.
Az amerikaiak szerint Chavez menedéket adott a kolumbiai gerilláknak, Kubának nagy mennyiségben adott el olajat, és beavatkozott a legnagyobb venezuelai olajvállalat vezetésébe. Olyan hírek is érkeztek, melyek szerint a múlt heti Chavez-ellenes tüntetésen "külföldi fegyveresek" – gyaníthatóan kubaiak – kezdeményezték a véres leszámolást.
Chavez nem sokkal visszatérése után békéltető beszédet tartott, hangsúlyozva: nem fog bosszút állni ellenségein. Ígéretet tett, hogy széles kör? megbeszéléseket fog folytatni a venezuelai társadalommal, és helyreállítja az állami olajvállalat vezetését. Venezuela hatalmas állami olajvállalata, a PDVSA élén az elnök ugyanis februárban mélyreható változtatásokat vitt véghez, ami nyilvánvaló kísérlet volt arra, hogy a monopólium fölötti uralmat megszerezze. Ez a próbálkozás a cégnél elkeseredett sztrájkhoz, valamint országos elégedetlenséghez vezetett. Az elnök ellenzéke viszont a jelek szerint nem bízik Chavez ígéreteiben: az egyik ellenzéki párt őt okolja a tüntetők haláláért. Ignacio Velazco bíboros viszont támogatásáról biztosította a visszatért elnököt. A főpap a jelek szerint már elfeledkezett arról az időről, amikor az elnök "csuhás ördögöknek" nevezte a papokat. Az Egyesült Államok mindenesetre figyelmeztette polgárait: ne látogassanak a dél-amerikai országba, valamint támogatását is megvonta Chaveztől, mondván: hatalomba való visszatérése még nem jelenti a venezuelai demokrácia helyreállítását. Az elnöknek nem lesz könny? helyzete: a közvélemény-kutatások szerint az ország lakosságának csak mintegy harmada támogatja Chavezt, mindenekelőtt a tábornokok "lojalitása" adhat okot az aggodalomra. Az egykori katonát talán engedékennyé teszi múltja, hiszen saját 1992-es, kudarcba fulladt puccskísérlete után két évet töltött börtönben
2002. 04. 19. (VI/16)
