hetilap

Vlagyimir Putyin. Lépett egyet a NATO felé Fotó: Reuters

Bush beszédét egy ponton félbeszakította a volt német kommunista párt négy képviselőjének tüntetése, akik nagyméret? vásznat emeltek a magasba egy Bushnak, illetve Schrödernek címzett felirattal: "Szüntessétek be a háborúitokat", majd néhány tiltakozó kivonult az ülésteremből. Bush kis meghökkenés után folytatta beszédét, amelyben elismeréssel szólt Németország és Európa elért eredményeiről a berlini fal ledőlését követő tizenhárom év alatt. Leszögezte: "Száz év óta a miénk az első nemzedék, amelynek nem kell tartania és félnie a következő európai háborútól." Igyekezett persze elkerülni az olyan kényes tárgyköröket, mint a kiotói környezetvédelmi egyezmény vagy a Nemzetközi Bűnügyi Bíróságot létrehozó egyezmény aláírásának megtagadása, illetve az acélbehozatali vámok kivetése. A németországi fogadtatást összességében hűvösen udvariasnak lehetne nevezni. A vendég kocsikaravánjának útját tüntetők ezrei szegélyezték.

Az amerikai államfő csütörtökön este Moszkvába érkezett, ahol fúvószenekar, katonai díszfelvonulás és a Kreml heves sajtónyilatkozata fogadta. Bush szerint ugyanis Oroszország segítséget nyújt Irán nukleáris programjaihoz. Az elnök hangsúlyozta, hogy a Kremlnek "aggodalommal kellene kísérnie az atom elterjedését egy olyan országban, amely egy idő múlva ellenségként tekinthet rá". Egy nukleáris vagy vegyi robbanófejeket hordozó rakétákkal felszerelt Irán veszedelmet jelenthet "valamennyiünk számára, beleértve Oroszországot" – mondotta. Bush gépkocsioszlopa szinte még be sem ért a vnukovói repülőtérről Moszkvába, amikor Igor Ivanov orosz külügyminiszter az ORT televízióban már vissza is utasította a vádakat. (Az elnök moszkvai útjáról bővebben orosz tudósítónk írásában olvashatnak a 6. oldalon.)

Az amerikai államfő vasárnap az európai szkepticizmus fővárosába, Párizsba érkezett azzal az eltökélt szándékkal, hogy rendezze a nézetkülönbségeket az európai vezetőkkel mind a kereskedelem, mind a környezetvédelem, mind pedig Irak kérdésében, valamint hogy Franciaország segítségét kérje az India és Pakisztán között zajló viszály rendezésében. Ígéretet tett továbbá, hogy elküldi megbízottját a Közel-Keletre, valamint felhívta Iránt, nyissa meg az utat a nukleáris ellenőrzés előtt. Az elnök a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy hidegen hagyták a politikája elleni európai tüntetések. "Az ördögbe is, sokkal több az olyan dolog, ami egyesít bennünket, mint ami elválaszt" – fogalmazott. Jacques Chirac elnök ugyan meleg fogadtatásban részesítette az amerikai vendéget, de gyorsan fel is sorolta a kormánya és az Egyesült Államok közötti nézetkülönbség okait. Bush az emlékezés napját Normandiában töltötte, ahol az amerikai hősök temetőjében mondott beszédet az amerikai nemzeti ünnep alkalmából.

Franciaországból útjának utolsó állomására, Rómába érkezett, ahol kedden találkozott Berlusconi olasz kormányfővel, majd ismét Putyin orosz elnökkel, és részt vett a NATO–orosz csúcson. A csúcstalálkozón aláírták a római nyilatkozatot, amely új korszakot nyit Moszkva és az Észak-atlanti Szövetség kapcsolataiban. II. János Pál pápa a Vatikánban fogadta Bush elnököt, akivel mintegy húsz percen keresztül tárgyalt négyszemközt, tolmácsok és segítők nélkül. Az elnök kifejezte aggodalmát az utóbbi hónapok pedofíl botrányai miatt, mivel a katolikus egyházat rendkívül fontos intézménynek tartja az Egyesült Államokban.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek