A Szu–27-es utolsó pillanatai a lembergi légibemutatón. A pilóták elhagyták a süllyedő gépet Fotó: Reuters
Az ukrajnai tragédia Lvov közelében történt, amikor az ukrán légierők tizennegyedik hadosztálya megalapításának hatvanadik évfordulóját ünnepelték. Az ukrán pilóták műrepülő-gyakorlattal akarták megünnepelni jubileumukat. A szemtanúk szerint, amikor a SZU–27-es befejezte az orsó nev? gyakorlatot, mindkét hajtóműve leállt. Ekkor a repülőgép átfordult a hátán, és felvette a rendes repülési helyzetét, s mindkét pilóta azonnal katapultált. A tizenhét tonnás gép dugóhúzóba került, szárnyaival letarolta a fákat, utána pedig mint a füvet vágta le az útjába került nézőket. Ennek a borzalomnak a szemtanúi szerint "a levegőben emberi kezek, fejek és más testrészek repültek".
Hogy történhetett ez meg, ki a bűnös? – ezek a kérdések merülnek fel az ilyesfajta események után. Az ukrán katonai vezetés rögtön a SZU–27-es tökéletlenségeiről kezdett el beszélni. Mint ismeretes, ezt a vadászgépet Oroszországban tervezték és gyártják. Az orosz gyártók és vadászpilóták azonban a közvélemény figyelmét inkább a lvovi jubileumi légi bemutató szervezésében és lebonyolításában megfigyelhető furcsaságokra irányították. Azt állítják, hogy még ha le is kellett zuhannia a gépnek, semmiképp sem kellett volna éppen a nézőkre esnie. Légi bemutatókat 1988 augusztusa óta a világon mindenhol tilos közvetlenül a nézők fölött tartani. Ezt a tilalmat az után vezették be, hogy az USA egyik németországi légi támaszpontján kevesebb, mint száz méterrel a nézők feje fölött ütközött össze három olasz repülőgép, aminek következtében hetven ember vesztette életét. E baleset után a vadászpilótáknak a bemutatók alkalmával legalább háromszáz méterre el kell távolodniuk a nézőktől, és négyszáz méternél magasabban repülhetnek csak fölöttük. Ma már az ukrán pilóták is elismerik, hogy Lvovban ezt a szabályt megsértették. Ez volt a fő oka a sok ember halálát követelő tragédiának.
Az oroszok szerint egyébként a SZU–27-es a világon az egyik legjobb és leginkább manőverezhető gép. A balesetnek oka lehet a nem megfelelő kezelés, valamint a megelőző javítások és áttekintések elmulasztása, azaz az úgynevezett emberi tényező.
Manapság az oroszok bizalmatlanul tekintenek az ukrán katonai vezetés nyilatkozataira. Amint azt némely orosz megfigyelő megjegyzi, "a Szovjetunió felbomlása óta az ukrán hadvezetés nagy vonzalmat érez arra, hogy különösen sikkes szárazföldi, légi és tengeri bemutatókat szervezzen". Az ukrán légierők tekintélye azonban már tavaly októberben megrendült, amikor egy fekete-tengeri hadgyakorlat közben lelőttek egy TU–154-es orosz utasszállító gépet. Akkor nyolcvan ember halt meg. Az ukrán vezetés ahelyett, hogy elismerte volna vétkét, magyarázkodni kezdett, és az egész világnak azt állította, hogy Ukrajnát nem terheli felelősség a tragédiáért. Egészen addig tartott mindez, amíg Oroszország el nem végezte a maga vizsgálatát, amely bebizonyította: egy ukrán rakéta találta el az utasszállítót.
Ez alkalommal viszont Kucsma elnök azonnal reagált az eseményekre. A lvovi katasztrófa helyszínére érkezve követelte a katonai vezetés jelentését. Kucsma leváltotta az ukrán légierők parancsnokát, egy minisztert és a tizennegyedik légi hadosztály parancsnokát, valamint a fegyveres erők vezérkari főnökét. Ezenkívül Kucsma meghagyta, hogy mind a négy, posztjáról eltávolított tábornokot tartóztassák le. Őrizet alá vették a jelenleg még kórházban ápolt két katapultált pilótát is.
Kucsma elnök elismerte, hogy az ukrán légierő számos gépe már rég kiszolgálta az idejét, ám még mindig nem szerelték le őket. Kucsma nyilvánvalóan komolyabban elkezdett foglalkozni az ukrán fegyveres erők állapotával. Egyelőre betiltották a harci repülőgépek repülését, csak a készültségben lévő vadászgépek emelkedhetnek a magasba.
A másik hétvégi tragédia Moszkva közelében történt. Miután a pétervári Pulkovo légi közlekedési vállalat IL–86-os személyszállító gépe felszállt Seremetyevo repülőteréről, kétszáz méter magasból, s mintegy fél kilométerre a kifutópályától lezuhant. A személyzet tizennégy tagja vesztette életét, két utaskísérő a csodával határos módon menekült meg. Utasok nem voltak a fedélzeten, mivel a gép a fekete-tengeri Szocsiból Moszkvába szállított turistákat, s Pétervárra már utasok nélkül indult. Rendkívül furcsa volt a gép zuhanása: miután felszállt és megpróbálta elérni a repülési magasságot, az IL–86-os hirtelen függőleges irányban felfelé indult el, utána viszont orral lefelé fordult, és a földnek ütközött. Az orosz szakértők szerint az IL–86-os a világ egyik legbiztonságosabb gépe, több mint húsz éve használják, de eddig egyetlen balesete sem volt. A tragédia lehetséges okaként a szakértők az egyik hajtóm? meghibásodását nevezik meg.
Az orosz média most azzal van tele, hogy július az állandó légi szerencsétlenségek hónapja lett: előbb egy TU–154-es ütközött egy teherszállító Boeinggel Németországban, hetvenegy halott, köztük ötvenkét gyermek
Ezután az északi Jeges-tenger Tajmir-félszigeténél ért szerencsétlenség egy MI–6-os helikoptert, a balesetet senki nem élte túl
Röviddel ezután az Észak-Kaukázusban zuhant le egy ugyanilyen helikopter, tizenkét katona halálát okozva. A Távol-Keleten egy MI–8-as helikoptert ért hasonló baleset, utasai túlélték, de súlyos sérüléseket szenvedtek. A hónap végére pedig a legsötétebb napok maradtak
2002. 08. 02. (VI/31)
