hetilap

A Templom-hegy déli fala. Az ablakok mögött található a Salamon Istállói helyén kialakított új mecset Fotó: archív

A fal az egyik oldalon beomolhat amiatt, hogy a Palesztin Hatóság a kilencvenes évek közepétől átvette a Templom-hegy feletti adminisztratív hatalmat, és attól kezdve – azzal a céllal, hogy a helyre vonatkozó muszlim igényt megerősítse – számos szerkezeti változtatást hajtott végre.

A Palesztin Hatóság a hegy déli végén egy régóta használaton kívüli termet, amely Salamon Istállója néven ismert, mecsetté alakított át. Az átalakítás során eltávolítottak néhány támasztékot. Ezek a változtatások meggyengítették a déli falat, amely egy 200 négyzetméternyi felületen most mintegy 60 centiméternyire kipúposodik. 

A Palesztin Hatóságot mindez nem érdekli. "Már a hetvenes évek óta figyelemmel kísérjük ezt a falfelületet, de az nem nőtt és nem is változott harminc éve." – jelentette ki Adnan Husszeini, a Templom-hegyet felügyelő iszlám vallási hatóság (a Waqf) igazgatója. 

A helyzetet ismerő izraeliek másképpen látják a problémát. Az Izraeli Régészeti Hatóság már 2001-ben figyelmeztetett arra, ha a kipúposodást nem kezelik, az a Templom-hegyen "visszafordíthatatlan károkat" okozhat. 

"A falat az összeomlás fenyegeti." – mondja Shuka Dorfman, a Hatóság vezetője, és Ehud Olmert, Jeruzsálem polgármestere is úgy véli, "a fal bármikor összeomolhat".

Eilat Mazar, a Héber Egyetem régésze szerint "a központi kérdés jelenleg az, hogy az ott imádkozó ezrek fejére omlik össze, vagy pedig ellenőrzött formában."

Az igazság pillanata novemberben érkezhet el, a ramadán ünnepén, amikor ezernyi muszlim gyülekezik a Salamon Istállója mecsetben. Az imádkozók súlya és a mozgása hatására a déli fal elmozdulhat, méteres nagyságú sziklákat görgetve alá.

Egy ilyen szerencsétlenség – a korábbi jeruzsálemi eseményeknek, az Al-Aksza mecsetben történt 1969-es gyújtogatásnak és az alagút 1996-os megnyitása után kirobbant válságnak az ismeretében – Jeruzsálemben legalábbis széles kör? harcokat és nemzetközi válságot robbantana ki. A legrosszabb esetben Európában erőszakhullámot és egy átfogó arab–izraeli háborút váltana ki.

Ez a válság – véli az amerikai napilap – megnehezítené az Irak elleni háborút, akadályozná a terrorizmus ellenes harcot, magasra ugrana az olaj és a gáz ára. Súlyosabb esetben pedig szabadjára engedné a három monoteista vallásban egyaránt meglévő világvégi messianizmust, annak minden beláthatatlan következményével. A szent helyet fenyegető szerencsétlenség elhárítására a New York Post véleménye szerint nemzetközi, régészekből és statikusokból álló szakértői csoportot kellene a helyszínre küldeni, ám ezt az elképzelést egyenlőre mind izraeli, mind arab részről elutasítják.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek