Bush és Putyin Pétervárott. Közös érdekek Fotó: Reuters
Az orosz hatóságok aktivitása leginkább a külpolitikában ért el sikereket. Megvalósult ugyanis az, amire hiába vártak az elmúlt nyolc év során – nevezetesen, hogy a világközösség is terroristáknak minősítse azokat, akik eddig "csecsen felkelők és szabadságharcosok" voltak előtte.
Mintha csak szándékosan történt volna, éppen azon a napon, mikor Oroszországban nemzeti gyásznappal emlékeztek a merénylet áldozataira, Dániában megnyílt a Nemzetközi Csecsen Konferencia. Az orosz Belügyminisztérium élesen bírálta a dán hatóságokat, és a rendezvény megakadályozására kérte őket, sőt már azzal is fenyegetett, hogy megszakítja Dániával a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatot. Putyin lemondta koppenhágai útját, és ahhoz is ragaszkodott, hogy az EU-vezetőkkel való találkozó helyszíne ne az unió soros elnöki tisztét betöltő Dánia, hanem Brüsszel legyen. Putyin ott fejtette ki véleményét a kettős mérce tarthatatlanságáról, mikor egy-egy ország a "saját" terroristáit rossznak, másokéit pedig jónak látja. Az egész civilizált világ veszélyben van – mondta Putyin – és úgy tűnik, ezt az európai vezetők közül is egyre többen komolyan veszik.
George W. Bush nemcsak a moszkvai túszdráma idején, hanem szentpétervári látogatásán is támogatásáról biztosította az orosz kormányt a terroristák elleni fellépésben. Az amerikai elnök pozitív hozzáállását természetesen az Irak elleni tervezett akció is erősítette, amelyhez feltétlenül számít az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkező Oroszország egyetértésére.
A Kreml számára rendkívül fontos diplomáciai előrelépésként értékelhető az iszlám Törökország állásfoglalása is a csecsen kérdésben. A moszkvai török nagykövet hivatalosan is bejelentette, hogy országa megtagadta a vízumkiadást, illetve kiutasította területéről azokat a személyeket, akik Csecsenföldet képviselték, köztük olyan ismerteket is, mint Movladi Udugov, a (Moszkva által el nem ismert) csecsen kormány ideológia- és propagandaügyi minisztere.
Putyin odahaza sem maradt tétlen: az új szemléletet jelzi az a törvénymódosítás, melynek értelmében tilos lesz a halott merénylők testét kiadni a rokonaiknak, sőt a temetés helye is titokban marad – nehogy ezek "politikai provokációk színtereivé" válhassanak. Persze más ok is meghúzódhat emögött: például az, hogy ne derülhessen ki, milyen módszerekkel tették ártalmatlanná a kommandósok a bombákkal és más robbanószerkezetekkel teleaggatott öngyilkos merénylőket.
Módosult a médiatörvény is, így a jövőben tilos lesz bármiféle olyan információ közzététele, melyet a merénylők felhasználhatnak céljaik érdekében. Ilyen lehet például egy-egy terroristák elleni akció részlete, vagy fegyverek, robbanószerek gyártási tehnológiája.
Az újságírók többsége titltakozás nélkül lenyelte az új cenzúrát, mondván: Oroszországban ma olyan a helyzet, hogy sokkal nagyobb veszélyt jelent a terrorizmus, mint a szólásszabadság korlátozása.
A merénylők és az oroszországi csecsen maffia tevékenységét feltáró cikkekben egyre gyakrabban merül fel, hogy a probléma szorosan összefügg a Jelcin és korrupt politikusainak nevével fémjelzett korszakkal. Még ha a volt elnököt ritkán is nevezik meg főbűnösként, az elemzésekből azért kitűnik, hogy a terrorizmus ügye mégiscsak az ő elhibázott politikájának eredménye. Ezek az információk újak a hivatalos orosz sajtóban; titkosszolgálatok információira épülnek, de korábban nem kaphattak nyilvánosságot.
Oroszországban az elmúlt 9 hónap alatt 292 merényletet hajtottak végre – többnyire Csecsenföldön és a környező államokban. Nem csekély a hadsereg vesztesége sem: a közelmúltban több harci helikoptert is elveszítettek.
A napokban Moszkvában tanácskozást tartottak a FÁK tagállamainak védelmi miniszterei. Szergej Ivanov felszólította kollégáit, hogy tartsanak leltárt a hadikészleteik között. Az orosz katonák többször is találtak elfogott gerillák tulajdonában hordozható légvédelmi rakétákat, és nem ártana kideríteni, honnan is kerültek Csecsenföldre... Könnyen elképzelhető, hogy a szálak minisztériumi szintekre vezetnek majd, és "árulók" leleplezésére is sor kerül. Az mindenki számára világos, hogy a Nord-Oszt színház túszejtői nem "hazulról" hozták fegyvereiket, hanem valahol Moszkvában szerezték be azokat.
Csecsenföldön az új stratégia jegyében a "gerillagyanús" települések bombázása és széleskör? tisztogatások helyébe inkább a célirányos támadások és kommandóakciók lépnek. Ahhoz pedig, hogy ezek hatásosak legyenek, erős kordonnal kell körülvenni Csecsenföldet, melynek körzetében rendkívüli állapotot hirdettek ki. A terroristák likvidálása érdekében az orosz hatóságok nem akarják őket kiengedni Csecsenföld területéről, máskülönben Moszkvába szivárognak. Ott pedig nagy és vagyonos csecsen közösség él, van pénz és megvásárolható rendőrök, tisztviselők. No meg, ott van a legtöbb potenciális túsz
2002. 11. 29. (VI/48)
