Medgyessy Péter fogadta Jean-Luc Dehaene-t. Több beleszólási lehetőséget kért Fotó: MTI
Mint ismeretes, a tavaly év elején a volt francia államfő, Valéry Giscard d\'Estaing vezetésével összeült európai konvent fő feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki az uniós intézmények reformjára, s alkotmányt tervezzen az EU számára. Az új szerződés vagy alkotmány eredményeképp az Európai Unió egységes jogi entitás lesz. Az intézményi reformokra egyrészt azért van szükség, mert ahogyan azt Dehaene megfogalmazta, a globális szempontból is erős unió csak akkor jelenhet meg, "ha erős európai intézményei lesznek". Másrészt az uniós intézményeket jóval kevesebb számú tagországra tervezték, így aligha lesz zökkenőmentes működésük huszonöt taggal a jövő évtől. Dehaene lapunknak elmondta, hogy kellemesen csalódott a konvent munkájában, hiszen "a vártnál pozitívabbak a tapasztalatai". A belga politikus ugyanakkor hozzátette: "Nem vagyok vak, vannak véleménykülönbségek, de szükségszerűen kompromiszszumot kell kötni a különböző nézetek között." Dehaene szerint a konvent biztosan sikeresen el fogja végezni feladatát. Optimizmusa azon alapul, hogy a konvent tagjai valóban el akarják végezni munkájukat – mondta Dehaene a Heteknek.
Az alkotmányozó konvent bírálói ugyanakkor rámutatnak: az új fórum jobbára a jelenlegi problémákra összpontosít, kevés figyelmet szentel a bővítés okozta kihívásoknak, s nem tudni, milyen megoldást kínál az új keleti határok mentén sorakozó, jóval szegényebb és instabilabb országok nehézségeire.
A diplomaták Batthyány Körébe eszmecserére meghívott Dehaene hangsúlyozta, hogy bár eddig az uniós belépőre váró országok a csatlakozásra koncentráltak, most újabb kihívás előtt állnak: el kell dönteni, milyen Európát szeretnének. A konvent munkájában a belépő országok képviselői is részt vesznek. Balázs Péter integrációs államtitkár a Batthyány Kör vitaestjén elmondta, hogy Magyarország a következő elvek mentén vesz részt a konvent munkájában: szeretnék, ha az EU hatékony, átlátható és demokratikus lenne, valamint erős nemzetközi szereplő, és az integráció reális modelljét valósítaná meg.
A "keleti bővítés" kedvezményezettjei (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus, Málta, Észtország, Lettország, Litvánia) számára nem túl kecsegtető, hogy az EU intézményi keretei még korántsem állnak készen a történelemben eddig példa nélküli bővítésre, amely 2004 derekán fog lezajlani. "Az EU még nem készült fel Európa egyesítésére" – fogalmazott Dehaene, aki szerint, ha nem sikerül belátható időn belül megtervezni az unió küldetését, akkor teljesen lebénulhat az EU.
Dehaene ugyanakkor igyekezett a bővítés miatt aggódókat is megnyugtatni. Szerinte – csakúgy, mint ahogyan vaklárma volt déli bővítés idején – fölösleges a tömegesen beáradó, olcsó munkaerővel riogatni a nyugat-európaiakat, mivel az EU a szolidaritáson alapul: igyekszik felzárkóztatni a kevésbé fejlett térségeket, s ezzel a lakosságnak nem áll érdekében elhagyni szülőföldjét.
Az európai konvent
2003. 01. 10. (VII/2)
