Tommy Franks, az Irak elleni akció parancsnoka
"Ha háború lesz, és harcolni fognak, nagyon megütjük majd őket. Nem akarok felesleges illúziókat kelteni, de azt gondolom, hogy kellően fürgék és professzionálisak vagyunk, hogy gyorsan megnyerjük ezt a háborút " – jelentette ki a készülődő háborúról Brian Burridge, az angol légierő tábornagya. Brian Burridge szerint, aki Perzsa-öböl térségében tartózkodó legmagasabb rangú brit katonai vezető, Szaddám Huszein Sztálingráddá akarja tenni Bagdadot a szövetségesek számára. A titkosszolgálatok jelentései alapján Szaddám Huszein két koncentrikus védelmi körrel vette körül Bagdadot: a külső kört a Köztársasági Gárda öt, egyenként 40 ezer fős egysége, a belsőt pedig a Szaddám biztonságáért felelős Speciális Köztársasági Gárda 20 ezer fős egysége alkotja. Burridge tábornagy szerint Szaddám taktikája azonban mindenképpen csődöt fog vallani, a szövetségesek ugyanis nem fognak engedni Szaddám közelharcot provokáló taktikájának. A tábornagy szerint a szövetségesek, mivel rendelkeznek a megfelelő védőfelszerelésekkel, készek gyorsan és határozottan válaszolni, ha Szaddám vegyi vagy biológiai fegyvereket vetne be, sokkal nagyobb problémát jelentene azonban az, ha a diktátor saját népe ellen vetné be ezeket a fegyvereket, így próbálván megakadályozni a szövetséges haderők előrenyomulását. Burridge szerint nem kell attól tartani, hogy Szaddám felgyújtja az iraki olajkutakat: "Azt hiszem, ahhoz az iraki népnek is lenne egy-két szava, ha a Szaddám-fiúk felgyújtanák az olaj-mezőket."
A könny? és gyors háború reménye ellenére – a WorldNetDaily értesülése szerint – az Egyesült Államok hadserege legkevesebb 9000 azonnal bevethető katonát állomásoztat Kuvaitban, a határmenti harcokban esetleg elszenvedett veszteségek pótlására. A Pentagon szerint a 9000-es szám a legrosszabb számításaiknak felel meg, ennél valójában sokkal kevesebb áldozatra számítanak, demokrata politikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy nagyon véressé is válhat a háború, ha az amerikai csapatok megrekednek az előrenyomulásban Bagdad utcáin. A háború esetén az amerikai csapatokat irányító Tommy Franks tábornok szerint az áldozatok száma ma még felbecsülhetetlen. Abban azonban megegyeznek a katonai szakértők, hogy a veszteségek nagyobbak lesznek, mint az Öböl-háború során, amelyben 148 amerikai katona vesztette életét. A több áldozat egyik oka az, hogy ezúttal Bagdad elfoglalása és Szaddám Huszein megdöntése a cél. "Csak másnap fogjuk megtudni, hogy több áldozat lesz-e vagy sem" – mondta Tony Cordesman, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának védelmi szakértője. Cordesman szerint az Öböl-háborúhoz hasonlóan kevés áldozatra lehet számítani, ha az iraki hadsereg gyorsan összeomlik, vegyi fegyver és utcai harcok esetében ez a szám már jóval magasabb is lehet.
A háborúra való készülődés mellett az Egyesült Államok kormánya megkezdte az Irak háború utáni újjáépítésének megtervezését, a Nemzetközi Fejlesztések Ügynöksége (USAid) koordinálásával. Az előzetes becslések szerint az újjáépítés mintegy 900 millió dollárba fog kerülni.
2003. 03. 14. (VII/11)
