Dél-Franciaországban a tengerparton 48 fokig emelkedett a héten a hőmérséklet. Nem csak a véletlen műve Fotó: Reuters
A legsúlyosabb a helyzet Olaszországban, ahol a csapadékhiány idén negatív rekordot döntött: az év első felében szokásos mennyiség 40 százaléka hiányzik. A folyókat a kiapadás fenyegeti: a legnagyobb olasz folyó, a Pó vízszintje 7,58 méterrel alacsonyabb a normálisnál, aminek súlyosságát fokozza, hogy a Pó látja el vízzel az ország mezőgazdasági termelésének 35 százalékát adó észak-olaszországi régiókat. A mezőgazdasági károkat már eddig is több milliárd euróra teszik a szakemberek. Az olasz polgári védelem vezetője szerint, ha a hónap vége előtt nem érkezik eső, minden bizonnyal szükségállapotot kell kihirdetni, döntve arról, hogy mely mezőgazdasági, illetve iparágak kaphatnak vizet, és melyek nem. A vízhiány miatt az ország energiaellátása is veszélybe került, mert nincs mivel hűteni a hőerőművek turbináit, és a vízerőműveket sincs, ami hajtsa. Az olasz hatóságok felkérték a lakosságot a víz- és villamosenergia-felhasználás csökkentésére. Franciaországban sem üdítőbb a helyzet: Párizsban a hét elején mért 36 °C fölötti hőmérséklet miatt a rendőrség arra kérte a lakosságot, hogy a tömegközlekedési eszközöket használja a saját gépkocsik helyett, mivel a forró napon a francia fővárosban mindennapossá vált forgalmi dugókban komoly veszélyekkel járhat a várakozás.
A meleggel járó megnövekedett ózonszennyezettség miatt is felkérték a párizsi autósokat, hogy kevesebbet használják járműveiket, és óránként húsz kilométeres sebességnél gyorsabban ne hajtsanak. A forróság megolvasztotta a vasúti síneket, emiatt le kellett állítani a híres francia nagysebesség? vonatot, a TGV-t.
A kánikula következtében kialakuló hatalmas viharok veszélyeztetik Nyugat-Franciaországot, ahol egyes helyeken a széllökések sebessége meghaladhatja a 100 km/órát. A villámveszély miatt tilos a mobiltelefonok és egyéb elektronikus berendezések szabad ég alatt való használata, valamint az erdőkben és hegyekben való séta mindaddig, amíg a fokozott viharveszély el nem múlik. Ugyanakkor ezek a viharok már nem tudják pótolni a hatalmas vízhiányt, mivel a nyári viharok csapadéka – szemben a mezőgazdaságilag hasznos őszi, téli és tavaszi esőkkel – már nem tud mélyre hatolni a száraz talajban. A hatóságok 34 francia megyében korlátozták a vízfelhasználást: tilos locsolni, autót mosni, a házi medencéket feltölteni.
Teljes riadókészültségbe helyezték a tűzoltókat, mivel a francia meteorológiai szolgálat tűzvész fokozott veszélyére figyelmeztetett a talaj és a növényzet rendkívüli szárazsága miatt. A tartós szárazság az ország területének harmadát érinti, a futó- és bozóttüzek veszélye tehát rendkívül magas. Franciaország számos településén lemondták a hagyományos július 14-ei tűzijátékot, vállalva inkább az anyagi veszteséget, mint annak veszélyét, hogy esetleg egész városok kapjanak lángra.
A várható erdőtüzek miatt lezártak számos turistautat is a francia hegységekben. Bár a sorompókkal lezárt erdei utakra autóval vagy motorral már nem lehet behajtani
– ami már nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a piromán vadmotorosok nem tudnak bejutni az erdők közepébe –, azt nem tudják megakadályozni, hogy felelőtlen gyalogosok besétáljanak az erdőbe. Számos szabadidő központ programfelelőse visz kisgyerekeket kirándulni az erdőbe anélkül, hogy tudná, milyen veszélynek teszi ki őket. Az erdőtüzek ugyanis nagyon váratlanul tudnak kigyulladni, és rendkívül gyorsan továbbterjedni. Még ha a készültségben lévő tűzoltók a lehető leghamarabb a helyszínre érkeznek is, az ijedtükben szerteszét szaladó kisgyerekeket nehéz megmenteni a lángoktól.
A francia meteorológus szakemberek szerint azonban a helyzet még mindig nem olyan drámai, mint 1976-ban volt, mivel a tavalyi bőséges esőzések miatt a víztározókban és a föld mélyében található vízrétegekben még vannak tartalékok, szemben a felszínközeli rétegekkel, amelyek már teljesen kiszáradtak. 1976-ban a termés fele veszett oda a szárazság miatt, az idei előrejelzések egyelőre nem haladják meg a 10-20 százalékos veszteséget. Ugyanakkor mezőgazdasági szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy egyes különösen sújtott területeken az idei búzatermés nem éri el a tavalyi felét, és a kukorica számos helyen 20 centiméterrel kisebb, mint lennie kellene az évnek ebben az időszakában. Egyes régiókban még éretlenül le kellett aratni a kukoricát, hogy legyen mit adni az állatoknak. A takarmányhiány olyan mértékű, hogy kormányzati intézkedés keretében oldják meg, hogy a takarmánnyal bővebben ellátott térségekből ellássák a hiányban szenvedő térségeket.
Európa északi részein is tombol a nyár. Az állandóan szürke égboltjáról híres Nagy-Britanniában is rekordokat dönt a hőség, kedden 34 fokra szökött a higany szála. A Finnország déli részén fekvő Uttiban a hőmérséklet 29,8 fok volt, szemben az átlagos 19 fokkal. Oslóban "csak"
27 °C-ot mutatott a hőmérő.
2003. 07. 18. (VII/29)
