Thurmond szenátort tavaly decemberben Bush elnök köszöntötte 100. születésnapján Fotó: Reuters
Thurmond 1902. december 5-én született a dél-karolinai Edgefield városkában. Először tanári oklevelet szerzett, majd hamarosan megyei tanfelügyelő lett. Ez nem elégítette ki, így jogot tanult, és 1930-ban bekerült az ügyvédi kamarába. Három évvel később állama szenátora lett, majd 1938-ban kerületi bíróvá választották, így kiszélesíthette politikai kapcsolatait. 1940-ben felszólította államának egyik vádesküdtszékét, hogy tegyen lépéseket a Ku-Klux-Klan ellen, amelyet "a törvénytelenség legelítélendőbb válfajának" minősített. A második világháborúban abban az alakulatban szolgált, amely a normandiai partraszállás után elsőként érkezett a buchenwaldi haláltáborba. Hazatérése után lemondott bírói tisztségéről, és a kormányzóválasztáson indult, amit meg is nyert. Tevékenysége során küzdött a feketék iskoláinak fejlesztéséért, a nők egyenlő bérezéséért, valamint a jobb munkafeltételekért a textilgyárakban.
Negyvennégy éves korában leiratban kérte meg húszéves titkárnője kezét, aki 1960-ban bekövetkezett haláláig társa volt. 1954-ben választották meg szenátornak. E pozícióban leghíresebb tette az volt, amikor 1957. augusztus 28-án 20 óra 54 perctől másnap 21 óra 12 percig időhúzó beszédet tartott a szenátusban, hogy megakadályozza a polgárjogi törvény megszavazását. A javaslatot ennek ellenére nagy többséggel hagyták jóvá társai, két órával később. Thurmond ugyancsak híres volt kommunistaellenességéről. 1964-ben, miután a republikánusok Barry Goldwater szenátort jelölték Lyndon Johnson elnök ellen, pártot változtatott, és támogatta a republikánus jelöltet. 1968-ban, hatvanhat évesen másodszor is megnősült, és elvette Dél-Karolina huszonkét éves szépségkirálynőjét.
Thurmond politikai tevékenysége és szorgalma miatt nagy többséggel választották újra 1972-ben, 1978-ban, 1984-ben, 1990-ben, majd 1996-ban. A szenátusban több fontos bizottság elnöke volt, 1995-től vezette a Fegyveres Erők Bizottságát. Republikánus szenátortársai nyomására azonban 1998-ban, egy nappal kilencvenhatodik születésnapja előtt kénytelen volt lemondani tisztségéről. 2002. november 19-én, utolsó ülésszakának utolsó napján ő elnökölt a szenátusban. Rekedtes hangján bezárta az ülésszakot, majd felemelte a kezét, és kijelentette: "Ennyi volt!"
Amikor a százesztendős szenátor halálhíre elérkezett a Fehér Házba, Bush elnök így nyilatkozott: "Strom Thurmond szenátornak különleges élete volt. A hadseregben szolgált a második világháború alatt, a Bronz Csillaggal tüntették ki hősiességéért, illetve részvételéért a normandiai partraszállásban. Szolgálta hazáját mint szenátor, kormányzó, állami törvényhozó, volt szeretett tanár, edző, férj, apa és nagyapa. Amikor Dél-Karolinában kampányt folytattam vele együtt 1988-ban, észleltem forró szeretetét a választói iránt, és a csodálatot, ami Dél-Karolina népéből sugárzott felé. Egyben barát is volt, és megtiszteltetésnek tartottam, hogy a Fehér Házban ünnepelhettem meg századik születésnapját
hiányozni fog mindnyájunknak." A százesztendős szenátor távoztával lezárult egy korszak, eltűnt egy szín Amerika életéből.
2003. 07. 04. (VII/27)
