Amerikai katona a koreai demilitarizált övezet határán. Az atomelrettentésre még szükség van Fotó: Reuters
Amíg az újságok címlapját uralják a megelőző háborúval, például az iraki támadással és az azt követő bizonytalan állapotokkal foglalkozó cikkek, az amerikai kormányzat keményen munkálkodik a fegyverek, különösen az atomfegyverek elterjedésének ellensúlyozásán. Mind szövetségi, mind magánszakértők egyetértenek abban, hogy a diplomácia és a fegyverkorlátozás egyelőre háttérbe szorította az erőfitogtatást, ami alól talán Észak-Korea az egyetlen látható kivétel.
A Bush-kormány például idei nyolcmilliárd dolláros rakétavédelmi programjának részeként viszonylag fejletlen földi elhárítórendszert telepít Alaszkában és Kaliforniában. A jövő év végére már tíz elhárítónak kell készen állnia, hogy megsemmisítsen bármilyen robbanófejet, amelyet Észak-Korea esetleg kilő az Egyesült Államok ellen. Nyitott még a kérdés, hogy ez működni fog-e úgy, ahogy meghirdették, amint az is, hogy képes lesz-e, vagy akar-e Phenjan közvetlen támadást intézni az Egyesült Államok ellen. Az elmúlt hét végén olyan jelek is mutatkoztak, hogy Phenjan esetleg fontolóra veszi az Egyesült Államokkal, Kínával és Japánnal folytatandó megbeszélésekre irányuló amerikai követelést.
A hosszú távú stratégiai veszély ennek ellenére fennáll. A legriasztóbbak Észak-Korea teljes nukleáris fegyvertár kifejlesztésére irányuló szándékai, illetve a feltételezett iráni törekvések. A szakértők széles kör? következményekről beszélnek: nevezetesen arról, hogy egy atombombával felszerelt Irán nukleáris ambíciókat kelthet más közel-keleti országokban, Észak-Korea pedig a nukleáris fegyverek gyors elterjedését okozhatja a Távol-Keleten.
Kérdés, hogy kisebb atombombák birtokában biztonságosabbá válik-e Amerika, vagy valószín?bbé lesz az atomháború. A kormánynak kevéssé ismert válasza a második atomkorszakra az a szándék, hogy tömegpusztító fegyverek ellen tömegpusztító fegyverekkel harcoljon. A támogatók szerint a viszonylag kis méret? atomfegyverek, amelyek mélyen behatolnak a föld felszíne alá, hogy elpusztítsák az ellenséges fedezékeket, aránylag csekély kísérő károkat okoznának. A bírálók azonban attól tartanak, hogy a fegyverek kis mérete ledönti a falat a hagyományos háború és az atomháború között, újabb veszélyt jelentve a világ biztonságára. "Keményen munkálkodtunk azon, hogy polgári ellenőrzés alá helyezzük az atomfegyvereket. A nukleáris fegyverek eleve ellentétesek a demokratikus elvekkel, az elgondolás pedig, hogy ezeket egy csekély kisebbség készíti, már önmagában is különlegesen veszélyes" – fogalmazott egy fegyverlaboratóriumokat ellenőrző magánszervezet szakértője.
A törvényhozást is aggodalommal töltik el az új fegyverek, bár ezek egyelőre csak kutatás tárgyát képezik.
A múlt hónapban a képviselőház költségvetési bizottsága a fegyvergyárak szervezeti zűrzavaraira hivatkozva csökkentette a kormány 2004-es ilyen irányú kérelmét, és korainak nevezte "a széleskör? új kezdeményezéseket".
A Nebraska állambeli Ofutt légitámaszponton lezajlott értekezleten mintegy százötven személy vett részt fegyverkutató laboratóriumokból, a védelmi, a külügy- és az energiaügyi minisztériumból, a Nemzeti Atombiztonsági Hivatalból és a Fehér Házból.
A vendéglátó, az Egyesült Államok Hadászati Főparancsnoksága tartja ellenőrzése alatt az ország telepített atomfegyvereit, és készíti a haditervet azok alkalmazására. A békepártiak, akik igyekeztek az értekezlet felé fordítani a figyelmet, a hét végén megjelentek a támaszponthoz közeli Omahában, és munkaértekezletekkel, felvonulással, a japáni bombázás évfordulójának megünneplésével, békehangversennyel, valamint virrasztással tiltakoztak az új fegyverek ellen. A Yale Egyetem egyik politológusa úgy vélte, a kormány előtt történelmi jelentőség? lehetőség áll: úttörője lehet egy új típusú fegyverkorlátozásnak, amely valóban csökkenti a háború kockázatát.
2003. 08. 15. (VII/33)
