Senkinek nincsenek kétségei afelől, ki a tettes – hangzott el két nappal később egy orosz tévécsatorna hírelemző műsorában. Több mint valószínű, hogy a csecsen gerillák katonáink elleni bosszújáról van szó – itt ápolták ugyanis a csecsen harcok sebesültjeit.
A szervezőket és a végrehajtást illetően nem is sok kétség maradt; túlságosan is ismerős a csecsen terroristák és arab instruktoraik keze nyoma. Jelenleg két módszert használnak: az egyik öngyilkos merénylőnőket, a másik robbanószeres teherautókat használ fel többnyire lakóépületek ellen irányuló akcióihoz. Oroszországban az utóbbi három évben több lakóházat robbantottak fel ilyen módon. Tavaly a csecsenföldi Groznij kormányépületét tették a földdel egyenlővé, most egy kórházra került a sor. A kórházban ápolt sebesültek közül sokan meghaltak, de voltak orvosok is az áldozatok között, sőt teljesen véletlenül ott tartózkodó emberek is.
Négy orvost és két nővért éppen életmentő műtét közben ért utol a halál. Az egyik áldozat, a 34 éves Irina Kuscseva doktornő éppen az ország másik végéből idelátogató, több éve nem látott ikertestvérét várta – a látogatásból temetés lett. Irina két kisfiút hagyott árván.
Ma mindenki azt kérdezi: hogy létezik, hogy ebben a viszonylag biztonságos régióban ilyen megtörténhetett? A kérdésre az ország felső vezetése ad választ. Szergej Ivanov védelmi miniszter szerint a tragédia egyenes következménye annak, hogy nem teljesítették az általa képviselt hivatal rendelkezéseit. Így például nem építették fel a mozdoki kórház bejáratát védő, betonelterelőkből és tüzelőállásokból álló biztonsági gátrendszert sem. A betontorlaszok nem engedik, hogy egy járm? egyenesen behajtva fel tudjon gyorsulni, de ha meg is próbálná, már záporoznának rá a lövések. A mostani merénylet során ugyan egy mentőszolgálatos katona megpróbált leadni néhány lövést a teljes gőzzel berobogó KAMAZ-ra, de ez nem volt elég. A katona is áldozatul esett.
Ivanov utasítására vizsgálatot indítottak a mozdoki katonai kórház vezetője és a helyőrségparancsnok ellen. A védelmi miniszter szerint elsősorban ők a vétkesek, mivel figyelmen kívül hagyták az utasításokat, és a kórházban nem építették ki a biztonsági rendszert.
Vlagyimir Putyin elnök azonban úgy véli, az okok ennél jóval messzebbről és mélyebbről erednek. A védelmi miniszterrel, a főügyésszel és a Legfelsőbb Bíróság elnökével tartott tanácskozás után kijelentette: már minden határt túllépett a számos bűnesetet és merényletet okozó fejetlenség. Az elmúlt évek hangos botrányainak kivizsgálása hónapokig, sőt évekig eltartott, majd következett a bírósági per, szintén hónapokon és éveken keresztül. Mindez azt a benyomást kelti, mintha az állam nem reagálna az ilyenfajta eseményekre.
Ezt a "reakcióhiányt" gyakorlatilag a Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetője, Nyikolaj Patrusev is elismerte, sőt, újságírók kérdésére azt is említette: volt némi általános információjuk a merénylet előkészületeiről, ha konkrétumokat nem is tudtak. A megelőző intézkedéseket a Belügyminisztériummal együtt kellett volna meghozniuk.
A mozdoki katonai kórház felrobbantását és az elnök kemény hangú kijelentéseit követően talán várható bizonyos mérték? javulás a hatalmi szervek munkájában és a parancsvégrehajtásban – főleg a terrorizmusellenes különítményeknél. Nem kizárt, hogy Oroszország rátér az izraeli biztonsági szolgálatok gyakorlatára, melynek lényege az akciók megelőzése és a potenciális terroristák fizikai megsemmisítése. Nagy kérdés marad azonban, mennyi időt vesz igénybe mindennek az elsajátítása Oroszországban. Sajnálatos tény, hogy a Putyin által emlegetett fejetlenség – mely alatt a hatalmi szervekben tapasztalható fegyelemhiány és a csinovnyikok általános korrumpáltsága értendő – túl mélyen gyökerezik az országban. Másfelől az is nyilvánvaló, hogy a katonai kórház levegőbe repítése azt mutatja, hogy a terroristák immár a legszörny?bb és legcinikusabb bűntényre is készek.
2003. 08. 08. (VII/32)
