Kormánykörök korábban arra számítottak, hogy gyors iramban a Közel-Kelet mintademokráciájává alakítják a megszállt országot. Most már azonban az ilyen elképzelések alaptalanul derűlátónak minősülnek. Az események Bagdadtól Jeruzsálemig hétről hétre arról tanúskodnak, hogy Amerika nem áll a helyzet magaslatán, bár az elnök május végi közel-keleti látogatása azt igyekezett bizonyítani, hogy megvan a kellő erő a körzet átalakításához. Hétfői beszédében viszont Bush leszögezte: "időbe telik és áldozatokat követel" a terroristák legyőzése Irakban.
Az amerikai elnök beszéde olyan időszakban hangzott el, amikor a Fehér Házat éles bírálatok érték az elnökjelöltségre pályázó demokrata párti politikusok részéről, mivel a kormány nem körvonalazta világosan iraki terveit, és nem volt képes nemzetközi segítséget toborozni az ország újjáépítéséhez. Az egyidej? közvélemény-kutatások Bush támogatottságának csökkenését mutatják, mivel amerikaiak halnak meg Irakban, és az országban továbbra is zűrzavar uralkodik. A háborús áldozatok száma 138 volt, a "béke" időszakában pedig 149 amerikai katona vesztette életét. Az elnöki beszéd egyik sarkalatos pontja az a kérés volt, amellyel Bush a törvényhozáshoz fordult: nyolcvanhétmilliárd dollárt kért a katonai műveletekre, valamint Afganisztán és Irak újjáépítésére. Amennyiben a kongresszus jóváhagyja a kérést, az Egyesült Államok költségvetési hiánya meghaladhatja az ötszázmilliárd dollárt.
Az elnöki beszédben nem esett szó Oszama bin Ladenről, aki mindeddig kibújt a hálóból. Nem szólt továbbá arról sem az elnök, hogy ezidáig nem sikerült semmiféle tömegpusztító fegyvert találni Irakban, pedig ez volt az oka a hadműveletek megindításának.
Az amerikai államfő Irakkal kapcsolatban egyszer sem használta a megszállás szót beszéde folyamán, viszont többször hangsúlyozta: Amerika végső célja, hogy az országot visszaadják az irakiak kezébe. "Szövetségünk felszabadítóként jött Irakba, és
felszabadítóként fog távozni" – mondta. Beszélt két értekezletről, amelyeken esetleges adományozó országok vesznek majd részt. Az egyikre ebben a hónapban kerül sor Irak, a másikra októberben Afganisztán részére – ezen Powell külügyminiszter is részt vesz. Bush felkérte a szóban forgó országokat az újjáépítésben való közreműködésre. Azt is határozottan kijelentette, hogy más kormányok "kötelessége" katonai támogatást is adni. Egyesek azonban feltétlenül a Biztonsági Tanács jóváhagyását kérték, mielőtt erre sor kerülhet. Az elnök arra utasította Powell külügyminisztert, hogy új határozati javaslatot nyújtson be a Biztonsági Tanácsban, jóváhagyást kérve egy Amerika vezette több nemzetiség? katonai erő felállítására Irakban.
"Elismerem, hogy nem minden barátunk értett egyet azzal az elhatározásunkkal, hogy végrehajtjuk a Biztonsági Tanács határozatait és eltávolítjuk Szaddám Huszeint a hatalomból. Nem hagyhatjuk azonban, hogy múltbeli nézetkülönbségek akadályozzák jelen feladatainkat. Az Egyesült Nemzetek tagjainak most nemcsak lehetőségük nyílik, de felelősségük is nagyobb szerepet vállalni annak biztosításában, hogy Irak szabad, demokratikus nemzetté váljon" – hangoztatta Bush.
Szeptember 11-ével kapcsolatban figyelmeztetett, hogy annak nem szabad megismétlődnie, ezért kell helytállni Irakban. "Megtanultuk, hogy a terrortámadások nem erő alkalmazásával történnek. Inkább a gyengeség váltja ki azokat. Elkerülésük legbiztosabb módja, ha ott támadjuk meg az ellenséget, ahol él és tervez, így nem találkozunk vele ismét saját utcáinkon és saját városainkban" – hangsúlyozta Bush elnök.
2003. 09. 12. (VII/37)
