A jeruzsálemi vérfürdő után örömünnep kezdődött Gázában. Terrorutánpótlás Fotó: Reuters
A palesztin hatóság és támogatói, úgy tűnik, hogy újabb okot találtak, amelynek feltupírozásával elterelhetik a figyelmet a terrorszervezetekről – azaz az igazi problémáról. A nyugati sajtó zöme átvette érveiket, elfeledve, hogy például Mexikó és az USA között hasonló kerítés védi a határt, és hamis analógiát állított fel a berlini falat emlegetve, miközben azzal az NDK-s hatóságok akadályozták meg saját, rabságra ítélt polgáraikat abban, hogy átszökjenek az NSZK-ba. Ezzel szemben az Izrael által épített fal azt kívánja megnehezíteni, hogy ellenséges érzelm? személyek, terroristák szivárogjanak be Izraelbe. A néha ellentmondásos palesztin érvek szerint Izrael a kerítés nyomvonalával a megszállást kívánja fenntartani, míg máskor azt állítják, hogy a vonal az 1967-es határnál is beljebb fog húzódni. Emellett azt hangoztatják, hogy Izrael a kerítés építésével palesztin földeket sajátít ki, palesztin földekben tesz kárt.
Arról nyilván lehet vitatkozni, és csak a jövő dönti el, hogy a kerítés mennyire fogja meggátolni a terroristák bejutását Izraelbe. Ehud Gol, Izrael római nagykövete bizakodónak tűnik abban a cikkben, amelyben a fal körüli mítoszokat, tévedéseket cáfolja. A nagyköveti küldetését meglehetősen aktívan és energikusan végző Gol a Berlusconihoz közel álló olasz napilap, az Il Giornale hasábjain augusztus 26-án publikálta írását Csak a fal mentheti meg gyermekeinket a kamikázéktól címmel. A cím is jelzi, hogy Izrael a palesztin vezetés terrorizmus elleni eltökéltségét meglehetősen szkeptikusan kezeli, ami azonban ebben a legfigyelemreméltóbb, hogy a kerítés ötlete attól az Ehud Baraktól származik, akinél több bizalmat tán egyetlen izraeli kormány sem vetett Arafatékba. Részéről a fal ötlete drámai döntés volt, annak felismerése, hogy a Palesztin Hatóság terroristaellenes fellépésében aligha bízhat, és az a hit motiválta, hogy legalább ötszáz ember életét képes megmenteni. Ahogy Gol utal rá, a Gáza mentén felépített kerítésnek köszönhetően Gázából jóval kevesebb terrorista tudott átcsúszni a határokon.
A nagykövet kifejezi egyetértését Barakkal, amikor leszögezi: a palesztin fél nem hagyott más lehetőséget, hiába kapott időt, türelmet. Nem lépett fel a terrorizmus ellen, és ez 2000 szeptembere óta 841 izraeli civil életébe került, sőt, közülük 27 az úgynevezett "hudna", a tűzszünet alatt veszítette életét. "Ha valaki azt hiszi, hogy mi, izraeliek ilyen jövőt képzeltünk, nagyon téved"– írja. Elismeri, hogy a kerítés nem normális dolog, hogy a határok sorozatos eltűnése közepette jogos az ellenszenv, és Izraelben is él a falak, határok nélküli szabadság, a globális falu iránti vágy. De Izrael belefáradt abba, hogy megcsonkított testrészeket gyűjtsön össze az izraeli nagyvárosok utcáiról, és ezt Európának kell megértenie.
Szerinte az augusztus 12-én Ros Haajinban elkövetett merénylet megakadályozható lett volna, ha délen nem szünetelnének a munkálatok. A terroristáknak ugyanis egészen addig kellett Nabluszból utazniuk, hogy Izraelbe juthassanak. A fal védelmi funkciója tehát működik, ezzel szemben az ellenzők érvei nem helytállóak. A kerítésnek nincs köze a politikához, a határt érintő döntésekhez, és csak kevés palesztin földtulajdont érint. Ezekben az esetekben is az eddigi panaszoknak a Legfelsőbb Bíróság mindig helyt adott, utasította a hadsereget, hogy egy-egy helyen úgy változtasson a nyomvonalon, hogy az ne sértse a palesztinok érdekeit. Azok pedig, akik átengedték földjeiket, kárpótlást kaptak. A palesztinok szabadon mozoghatnak
a Területeken, átkelhetnek a jordániai határon, és persze Izraelbe is az átkelőkön. A fal, amely már csak azért sem hasonlít a berlini falra, mert – mint Gol írja – annak száznegyven kilométeréből csak nyolc az, ami a fegyveres támadásokat megelőzendő cementből épült – nem a palesztin területeket, hanem Izraelt zárja kalickába.
Ez keser? igazság, de a tapasztalatok arra tanítják Izraelt, hogy a fal életeket ment – véli a nagykövet –, de a történelem arra is megtanít, hogy az elkülönült népek jó szomszédokká válnak, és akkor a falak ledőlnek. Ez azonban csak a távoli jövőben lehetséges, addig azonban Európának is meg kell értenie Izrael szándékait és céljait, még akkor is, ha nem tudja beleképzelni magát Izrael helyzetébe – és fogalma sincs, milyen nap mint nap terroristák célkeresztjében élni.
2003. 09. 12. (VII/37)
