A késő délután elkövetett öngyilkos merénylet célpontja Rison Le Cionban a Criffin katonai bázis és az Aszaf Harofe kórház közvetlen közelében álló buszmegálló volt. A merénylő, akinek bombáját – iszlám szokás szerint – szögekkel és fémdarabokkal szerelték fel, a buszra várakozó katonák csoportja között robbantotta fel magát. A robbantásban legkevesebb heten haltak meg.
A második merénylet célpontjául a jeruzsálemi történelmi német negyed Hillélről elnevezett kávézóját szemelték ki. A támadó magyar idő szerint nem sokkal 22 óra előtt, rövid dulakodás után jutott be a közkedvelt szórakozóhelyre, és felrobbantotta a testére erősített szerkezetet. Legkevesebb hét izraelit ölt meg, több tucat a sebesültek száma.
A Hamasz Izzadin el-Kasszem katonai szárnya üdvözölte a kettős merényletet, de nem vállalta értük a felelősséget. A két öngyilkos merénylő a palesztin források szerint ugyanazon családhoz tartozó Ihab Abu-Szalim és Ramed Abu-Szalim volt, akik mindketten a Ramallahtól északnyugatra fekvő Rantisz falu lakosai és a Hamasz terroristái voltak, valamint a ramallahi Bir Zeit Egyetem hallgatói. Úgy tűnik, hogy a két
merényletet összehangolták. A Hamasz korábban megesküdött, hogy megbosszulja az alapító Ahmed Jaszin sejk ellen múlt szombaton elkövetett rakétatámadást. A tolókocsihoz kötött sejk könnyebb sebesülésekkel élte túl az akciót. Izraeli katonai szakértők azonban emlékeztetnek arra, hogy a Hamasztól érkező terrorfenyegetések folyamatosak, és egy ilyen kettős merénylet több hónapos előkészítést követel. A merényletek hírére Hamasz-hívek lepték el a gázai utcákat, akik örömük kifejezésére cukorkákat osztogattak a palesztin lakosok körében.
Néhány napja Arafat halottnak nyilvánította az Oroszországból, az Egyesült Államokból, az ENSZ-ből és az Európai Unióból álló kvartett békemenetrendjét, az úgynevezett útitervet. Mahmud Abbasz palesztin kormányfő is benyújtotta lemondását, amelyet Arafat elfogadott, és helyére Ahmed Koreit, a Palesztin Törvényhozó Testület elnökét nevezte ki. A Palesztin Hatóság még a merényletek előtt Izraelt tette felelőssé a kialakult helyzetért. Az új miniszterelnök pedig azzal a feltétellel fogadta el Arafat megbízatását, hogy a kvartett nyomást gyakorol a zsidó államra az Útiterv kötelezettségeinek teljesítésében.
Arafat szavait tettek követték. A Hamasz két gyilkos akciója végérvényesen megpecsételte a kvartett kezdeményezésének sorsát, ugyanakkor Washington és Brüsszel ezt nem fogadja el. A Powell vezette amerikai külügyminisztérium abban reménykedik, hogy az új palesztin miniszterelnök nagyobb eséllyel veheti fel a harcot a terrorizmussal. Az Európai Unió pedig annak a reményének adott hangot, hogy Mahmud Abbasz valamikor ismét miniszterelnök lehet.
2003. 09. 12. (VII/37)
