Róma fények nélkül. Az örök város visszalépett a múltba Fotó: Reuters
Az olaszországi áramkiesés legfőbb oka abban keresendő, hogy az ország a csernobili baleset után felhagyott atomenergia-programja fejlesztésével, környezetvédelmi megfontolásokból pedig nem építettek hőerőműveket. Ennek köszönhetően a környező országoktól importálják az áramot, így az áramellátás erősen függ a külső tényezőktől. Az Enel energiaipari vállalat igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy új atomerőművek építése és a hálózat fejlesztése nélkül az ország továbbra is ki van téve az ehhez hasonló eseteknek.
Az áramkimaradás rosszkor érte el Rómát, mivel szombatról vasárnapra virradóan volt az úgynevezett fehér éjszaka, amikor a múzeumok ingyen látogathatóak; emellett számos színházi esemény és fesztivál zajlott városszerte, a metró pedig ez alkalomból ingyen szállította az utasokat. Emiatt a nagy forgalomban sokan rekedtek a metróban, liftekben, parkolóházakban. Az áramkiesés három idős asszony halálát okozta, és 110 személyszállító vonatszerelvény rekedt a nyílt pályán, (mintegy 30 ezer utassal), amelyeket később dízelvonatokkal vontattak be a legközelebbi állomásokra. Az áramszünet ellenére nem volt komolyabb fennakadás a
légi közlekedésben, a kórházak pedig átálltak a tartalék – dízel – áramforrásokra, amelyekkel folytatni tudták az operációkat és a betegek ellátását. Az áramszolgáltatás kiesése a Vatikánt is érintette, ahol a tartalék generátorok azonnal bekapcsoltak, ezek szolgáltatták az áramot az erősítőkhöz, amelyeken keresztül hallani lehetett a pápa bejelentését az új bíborosok személyéről.
Az olaszországi eset újra előtérbe helyezte az elmúlt néhány hónap energiaellátási problémáit a világon. Augusztus 15-én az Egyesült Államokban, augusztus végén Londonban, két héttel ezelőtt pedig Dániában és Svédországban maradtak milliók áram nélkül. Két egymást követő elektromos hiba okozta a londoni áramszünetet, amely az esti csúcsforgalomban metrón utazó 250 ezer embert érintett. Bár az áramot negyven perccel később sikerült visszakapcsolni, egyes metrószerelvények kilencven percig várakoztak két állomás között. A londoni metró 2002-ig saját áramellátással rendelkezett, de egy privatizációs ügylet következtében most a metrónak is egy magáncég szolgáltatja az áramot.
A magáncégek jelenléte az energiaellátásban általános gondot jelent egész Európában: a piaci verseny következtében a társaságok kénytelenek az árakat folyamatosan csökkenteni, kapacitásaikat pedig maximálisan kihasználni. Az elektromos hálózatok leterheltsége a jövőben hasonló gondokat okozhat.
Ráadásul az egyre forróbb nyaraknak köszönhetően mind több klímaberendezést használ az európai lakosság, emiatt egyre terheltebb az energiahálózat. Az erős verseny következtében a magán-áramszolgáltatók mindemellett kevés pénzt fordítanak az elektromos hálózat felújítására.
Az egymást követő áramszünetek miatt kézenfekvő a kérdés, vajon nem terrorakció okozta-e az elmúlt időszak áramkieséseit, illetve hogy mennyire védettek az elektromos hálózatok a szabotázsakcióktól. A hivatalos vélemények szerint nincs szándékosság az áramkiesések mögött. Ugyanakkor az energiahálózat sebezhetőségére mutatott rá az az eset, amikor ez év januárjában egy számítógépes vírus öt órára kikapcsolta egy atomerőmű biztonsági rendszerét az Egyesült Államokban. Az Ohio államban működő Davis-Besse atomerőmű szerencsére éppen nem működött, amikor a Slammer nevű vírus behatolt számítógépes hálózatába, így áramkiesést sem okozott, de az eset felhívta a figyelmet arra, hogy egy esetleges hackertámadással atomerőműveket lehet kikapcsolni az energiaellátásból, ami egy újfajta háborúban jelentős károkat okozó eszköz lehet.
Az elektromos hálózat sebezhetősége mögött a számítógépek elterjedése és az internet robbanása áll. Az internetkorszak előtt ugyanis az energiahálózat el volt szigetelve, nem lehetett a távolból illetéktelenül hozzáférni. A világháló azonban trójai falónak bizonyulhat, a szakértők úgy vélik, szerencse, hogy a jelenlegi helyzetben mindeddig nem történt nagyobb baj.
2003. 10. 03. (VII/40)
