hetilap

David Kay, volt fegyverzetellenőr. Busht vádolja, magát menti

Egy héttel ezelőtt maga Bush elnök is elismerte: az amerikai fegyverzetellenőrök "nem találták meg azokat a a fegyverállományokat, amelyekről azt hittük, hogy ott voltak". Ragaszkodott azonban ahhoz a meggyőződéséhez, hogy "Amerika helyesen cselekedett Irakban", mivel Szaddám Huszein a múltban alkalmazott tömegpusztító fegyvereket, és szándékában állt újabbakat gyártani. "Nem várhatunk arra, hogy ellensúlyozzuk a világot fenyegető veszélyeket" – mondotta. Az államfő ezzel alátámasztotta dr. Kay jelentését, amely szerint a tavaly márciusi, Amerika vezette támadás idején nem voltak tömegpusztító fegyverek Irakban. 

Szinte ezzel egy időben George J. Tenet, a CIA igazgatója a washingtoni Georgetown Egyetemen tartott beszédében először vallotta be, hogy az amerikai hírszerző szervek esetleg túlértékelték Irak tiltott fegyverek gyártására irányuló képességeit, mégpedig részben azért, mert nem tudtak behatolni a bagdadi kormány legbelső köreibe és azok titkos adataiba. Tenet természetesen védelmére kelt az amerikai hírszerzésnek és a szervezet megbízhatóságának. Elmagyarázta: az a tény, hogy eddig nem találtak vegyi, illetve biológiai fegyvereket Irakban, alaposan megkérdőjelezte a háború előtt begyűjtött hírszerzési adatokat, amelyek szerint voltak ilyenek.

Tenet beszéde azt követően hangzott azonban el, hogy dr. Kay múlt hónapi lemondása után új nyilatkozatot tett, arra kényszerítve egyes kormánytagokat, így Colin Powell külügyminisztert és Donald Rumsfeld védelmi minisztert, hogy először álljanak a nyilvánosság elé azt a lehetőséget taglalva, miszerint a háború előtti megítélések esetleg hibásak voltak. Powell – aki korábban az ENSZ-ben bizonygatta a katonai erő alkalmazásának szükségességét Irak ellen – kijelentette: ha tudta volna, hogy Bagdadnak nem volt titkos fegyverállománya, nem biztos, hogy javasolta volna a támadást. Rumsfeld a kongresszusban úgy nyilatkozott: "lehetséges, de nem valószín?", hogy Irak nem rendelkezett tömegpusztító fegyverekkel a háború kezdetén. 

Kay lemondása után egyre erősebbé váltak a követelések, hogy Bush elnök hozzon létre egy független vizsgálóbizottságot a kérdés átvilágítására és a felelősség megállapítására. Az amerikai államfő egészen egy héttel ezelőttig húzódozott a kívánság teljesítésétől. A múlt héten végül rendelkezett a bizottság megalakításáról, amelynek elnökévé Chuck Robb volt virginiai kormányzót és szenátort nevezte ki. Két nappal később Bush egy tévéadás keretében előzetest adott arról, miként fogja megvédelmezni elnöki tevékenységét a bírálókkal szemben. A fő fegyverzetellenőr lemondását követően először vetette magát alá hosszú kérdezősködésnek, amelynek során elismerte, hogy esetleg helytelen volt a támadás előtt elhangzott állítása, amely szerint Irak rendelkezett titkos
fegyverállománnyal. Leszögezte viszont: a veszély nem látszott kevésbé sürgetőnek, mivel Huszein kezében adottnak látszott a képesség, hogy tiltott vegyi, illetve biológiai fegyvereket állítson elő – sőt egy napon esetleg atombombája is legyen –, és ezeket átadhatta volna olyan terroristáknak, akik esetleg támadást szándékoztak intézni az Egyesült Államok ellen. Az elnök egyébként valószínűleg azért egyezett bele a vasárnapi interjúba, mert a felmérések népszerűségének és támogatottságának erős csökkenését mutatták, valamint tanácsadói úgy vélték: szüksége van arra, hogy megválaszolja a demokraták több hónapja tartó támadásait.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek