Palesztin "ellenálló" páncéltörő rakétával Gázában. A parittyák csak a médiának szólnak Fotó: Reuters
A hét elején Ariel Saron Jeruzsálemben tárgyalt Omar Szuleimannal, az egyiptomi titkosszolgálat vezetőjével. Izrael azt szeretné, ha kivonulását követően Egyiptom megnyitná határait a palesztin munkások előtt, ugyanakkor a fegyvercsempészés megakadályozására megszigorítaná a határ ellenőrzését. E tervnek nemcsak az egyiptomi munkapiac szűkössége a gyenge pontja. Szuleiman várhatóan még e héten Ramallahban is tárgyalásokat folytat. Diplomáciai források szerint ugyanis Egyiptom vonakodik bármiféle szerepet vállalni Gázában a palesztinokkal való egyeztetés nélkül. A Le Figaro cím? francia napilap szerint Mubarak még Párizsban jelentette ki, hogy Kairó az izraeli kivonulást követően nem vállal semmiféle biztonsági szerepet, mivel ez számukra csapda, hiszen "könnyen összeütközésbe kerülhetnek nemcsak a palesztinokkal, de az izraeliekkel is".
Az egyoldalú kivonulás tervét ellenző Szilvan Salom külügyminiszter még a héten Kairóba utazik, hogy rávegye Hoszni Mubarakot és Ahmed Maher külügyminisztert: az izraeli kivonulás után Kairó vállalja a biztonság fenntartását a Gázai övezetben. Saron eközben jelezte, hogy a napokban találkozik Abdullah jordán királlyal az Arava völgyében felállítandó, közös jordán–izraeli egyetem felállítása ügyében. A hírek azonban arról is szólnak, hogy Saron talán hasonló feladatot szán a nyugati parton Jordániának.
A Stephen Hadley helyettes nemzetbiztonsági tanácsadóból, Elliott Abramsból, a tanács tagjából és William Burns külügyminiszter-helyettesből álló amerikai küldöttség Saronnal, Dov Weisglas kabinetfőnökkel és a kivonulási terv kidolgozásáért felelős Giora Eilanddal, a Nemzetbiztonsági Tanács elnökével igyekszik tisztázni a terv részleteit. Az amerikaiak előtt ugyanis számos megválaszolandó kérdés áll. Nem valószínű, hogy a kölcsönös látogatások után Washington kialakítja végső álláspontját e kérdésben: erre várhatóan nem kerül sor az április 5-ével kezdődő hét előtt, amikor Bush elnök állítólag Washingtonban fogadja Saront.
Jelen pillanatban tisztázásra vár többek között az, hogy a gázai zsidó települések felszámolását követően vajon az izraeli hadsereg a térségben marad-e. Ha igen, sokkal nehezebb helyzete lesz, mint most, hiszen a ma bázisul szolgáló településekre a jövőben nem számíthatna. Valószín? azonban, hogy nem marad, hiszen nem lenne sok értelme a zsidó települések felszámolásának, ha a hadsereg teljes egészében nem vonul ki az övezetből. Ha viszont megteszi, akkor kérdés, ki garantálja, hogy e terület nem válik ismételten terrorista tűzfészekké. Vajon a biztonság megőrzése rábízható-e arra a Palesztin Hatóságra, amely az al-Aksza intifádában közvetlen szerepet vállalt az izraeli polgári lakosság elleni terrorháborúban?
Kérdés, hogy ha a Palesztin Hatóságra nem lehet számítani, vajon Egyiptom elvállalja-e, hogy a Gázai övezet ellenőrzését "átmenetileg" átveszi? Ezzel kapcsolatosan egyelőre egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot. A hivatalosan közöltek szerint Izrael megelégedne azzal, ha Egyiptom megakadályozná a fegyvercsempészést, és szorosan őrizné a Rafah határvárost kettészelő Philadelphia-folyosót. Kairó azonban eddig átengedte a fegyvercsempészeket, és nincs rá oka, hogy ezentúl másként tegyen. Ha azonban a Palesztin Hatóságra és Egyiptomra nem lehet számítani, akkor vajon ki biztosítja majd a rendet?
Az egyoldalú kivonulás mindenképpen biztonsági kockázattal jár. A Hamasz máris fegyvereseket toboroz és katonai egységeket állít fel, hogy az izraeli kivonulást követően átvegye a hatalmat. Az is elképzelhető, hogy ebben a rendkívüli helyzetben a Palesztin Hatóság a Hamasszal és az Iszlám Dzsiháddal alakít terrorkormányt.
Az amerikaiak azt is tudni szeretnék, hogy melyek azok a ciszjordániai települések, amelyeket Izrael a terv keretében kiürítene. A héten Washingtonban járt Fajjad palesztin pénzügyminiszter, akinek Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó ígéretet tett: Washington nem elégszik meg a gázai izraeli kivonulással, a zsidó államnak Ciszjordániából is ki kell vonulnia.
A részleteket a jövő héten az Egyesült Államokból, Oroszországból, az ENSZ-ből és az Európai Unióból álló nemzetközi kvartett is megvizsgálja Washingtonban. Jack Straw brit külügyminiszter is a békemenetrend végrehajtásának szükségességét hangsúlyozta az első hivatalos útján Londonban tartózkodó palesztin kormányfőnek, Ahmed Koreinek. Izraelnek, a kvartettnek és benne Washingtonnak is fontos lenne, hogy Saron egyoldalú terve kétoldalúvá váljon, és a békemenetrend végrehajtásához vezessen. Ez azt jelentené, hogy a palesztin oldal garantálná a terror felszámolását, a béke és biztonság megőrzését. A jelentős kockázattal járó egyoldalú kivonulásról Washington korábban a színfalak mögött jelezte, hogy arra csak az elnökválasztást követően kerülhet sor. A békemenetrend azonban zöld utat kaphatna. A kérdés: mit szólnak hozzá a palesztinok? Saron hamarosan erre is választ kaphat – a hírek szerint megvalósul az Ahmed Korei palesztin kormányfővel tervezett, ám többször is elhalasztott találkozója.
2004. 03. 12. (VIII/11)
